Noha a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó uniós jogi keret garanciákat nyújt, hiányosságok gyengítik, többek között nem létezik az összes termékre kiterjedő uniós szintű oltalmi rendszer, továbbá előnyös lenne a vonatkozó uniós és a nemzeti rendszerek jobb összehangolása - közölte különjelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke kedden.

Az Európai Számvevőszék jelentésében kiemelte, a szellemitulajdon-jogok alapvető fontosságúak az unió globális versenyképessége szempontjából, a hamisított termékek a becslések szerint ugyanis évente 83 milliárd eurónyi bevételkiesést okoznak a legális gazdaságban.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) friss becslése szerint a hamisított termékek problémájának eredményes kezelésével az EU gazdasága 400 ezerrel növelhetné a munkahelyek számát. A hamisított termékek emellett jelentős biztonsági kockázatokkal is járnak - jegyezték meg.

A számvevőszéki közlemény Pelczné Gáll Ildikót, az Európai Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagját idézte, aki közölte: a szellemitulajdon-jogok létfontosságúak az unió gazdasága számára. Ösztönzik az innovációt és a beruházásokat, és visszaszorítják a hamisítást és annak káros hatásait. A jelenlegi uniós keret azonban nem biztosítja minden esetben a szükséges védelmet a szellemitulajdon-jogok számára - figyelmeztetett.

A számvevők jelentésükben megjegyezték, a vonatkozó nemzeti és az uniós rendszerek nincsenek összehangolva, ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok eltérő intézkedéseket alkalmazzanak a bejelentési, vizsgálati, közzétételi és lajstromozási folyamatok során, ami jogbizonytalansághoz vezet. Arra is figyelmeztettek, hogy a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós keretrendszer nem terjed ki a nem mezőgazdasági termékekre, például a kézműves termékekre és ipari mintákra. Megjegyezték továbbá, hogy az unión belül különböző intézkedések léteznek a hamisított áruk megsemmisítése tekintetében, ami miatt, a hamisítók az áruikat esetleg a kevésbé szigorú ellenőrzéseket és szankciókat alkalmazó helyeken importálhatják az Európai Unióba.

Végezetül megállapították: a szellemitulajdon-jogok díjainak uniós struktúrája nincs összhangban a tényleges költségekkel. Noha léteznek követelmények a díjak uniós szintű meghatározására, a számvevők szerint nincs egyértelmű módszer a díjak szerkezetének és összegének meghatározására. Ez túlzott mértékű díjakat, és ebből következően felhalmozódott, több mint 300 millió euró összegű többletet eredményez. A számvevők hangsúlyozzák, hogy ez ellentétes a kiegyensúlyozott költségvetés uniós jogban előírt elvével.

Forrás: MTI