A Pentagon költségvetésének lefaragása odavezethet, hogy az Egyesült Államok reguláris hadseregének jelentősége szemmel láthatóan csökkenni fog. Számos szakértő szerint ez a katonai magánvállalkozás fejlesztésére ösztönözheti a világot.

Máris tervbe vették az amerikai szárazföldi csapatok létszámának csaknem 100 ezres csökkentését. Azonban a költségvetés csökkentése miatt további létszám-leépítés sem zárható ki, ami érintheti a nemzeti gárdát és a hadsereg tartalékát is.

Közben a szakértők szerint nem a költségvetés csökkentése jelenti a problémát. Az emberek egyszerűen nem kívánnak a hadseregnél szolgálni. A Geopolitikai Problémák Akadémiájának alelnöke, Konsztantyin Szivkov nyilatkozik a témában.

„Katonai szakértők számára nyilvánvaló az a tény, hogy ezek a problémák már régóta jelentkeztek. Elsősorban az iraki és afganisztáni háborúban a hadviselést illetően az amerikai hadsereg bebizonyította, hogy személyi állománya erkölcsi-pszichológiai tekintetben nyilván nincs felkészülve a partizánháború elleni akciókra. Vagyis nincs felkészülve bármilyen háború alapvető feladatára – a terület megtartására. Amikor közelharcról van szó – ami jellemző a partizánháborúra –, az amerikai katonák nem akarnak meghalni. Csakis eszméért lehet életet kockára tenni.”

A káderprobléma miatt a Pentagon függővé válik a magánhadseregektől. Szerepük idővel növekszik, aminek bizonyítéka az iraki és afganisztáni katonai akció. Jelenleg több mint 3 ezer cég van a piacon, amely efféle szolgáltatásokat kínál. Ezek világszerte, több mint 610 országban vannak jelen. Egyre gyakrabban emlegetik ezeket olyan struktúraként, amelyek helyettesíthetik a nemzeti szerződéses hadseregeket. Közben a Stratégiai Konjunktúra Központ igazgatója, Iván Konovalov nem osztja teljes mértékben ezt a véleményt.

„Egy időben fennállt az a trend, hogy számos katonai akciót katonai magáncégek révén valósítottak meg. Tekintettel arra, hogy ezek a cégek operatívabban működnek, rövidebb időszakra, mondjuk, egy évre lehet ezeket szerződtetni. De aztán lemondtak erről az ötletről. Feladatukat azonban ellátják. A harcok színterén tevékenységet folytató cégek – általában olaj- és gyémánt-kitermelésről van szó – nem boldogulhatnak a magánvállalkozások nélkül, mert a reguláris hadseregek nem fogják az ő érdekeiket védelmezni.”

Közben számos megfigyelő szerint éppen a magánhadseregek bizonyulhatnak a leghatékonyabbnak a helyi fegyveres konfliktusok lebonyolítására. Hipotetikus esetben Washington a külföldi háborúkat általában efféle „magáncégek” révén viselheti. A szakértők e megoldás előnyeire mutatnak rá. Az a tény, hogy bizonyos területen nem tartózkodik reguláris külföldi hadsereg, okot ad arra, hogy szó sincs megszállásról. A magáncégek emberveszteségei nem tekinthetők az USA hadserege veszteségeinek. Annak köszönhetően, hogy nem tartoznak felelősséggel az amerikai hatóságoknak és tartózkodásuk országában sem állíthatók bíróság elé, lényegesen nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek a kitűzött célok elérésében.

Azonban a magáncégek aligha helyettesíthetik teljes egészében a nemzeti hadseregeket. A reguláris hadsereg az állam politikai érdekeit védi, a magáncégek pedig mégiscsak a kereskedelmi érdekeket tartják szem előtt. Bizonyára a jövőben egyfajta szimbiózis alakul ki, amely illeszkedik a készletekért vívott mostani háborúk logikájához.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3499957

Jelenleg az oldalon

9
Online