A táliboknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy másfél év múlva a Nyugat békén hagyja őket.

A Szíria elleni katonai akció lehetősége körül kialakult helyzet valahogy elfedte azt az érdekes változást, ami az Egyesült Államok kormányának pozíciójában történt Afganisztán jövőjével kapcsolatban. Tavasszal Amerika még azzal fenyegette a makacskodó Karzai elnököt, hogy országából teljes egészében kivonulnak a nyugati koalíció csapatai. De szeptember elején a „csapatkivonást” Afganisztán viszonylatában már „helytelen terminusként” emlegették. Mark Milley tábornok, a koalíciós csapatok helyettes parancsnoka tette a kiigazítást a Stars and Stripes folyóiratnak adott interjújában: „Nincsenek semmilyen utasítások a teljes csapatkivonásra. Mi csak meg akarjuk változtatni a feladatot, csökkenteni a csapatok létszámát és az akciók méreteit”. A „maradás” megközelítő időpontjait a brit Guardianben Joseph Dunford amerikai tábornok, az IFOR parancsnoka nevezte meg. Véleménye szerint az afgán erőstruktúráknak még legalább öt évig szükségük lesz a külföldi katonai segítségre.

Mit jelent a „feladat megváltoztatása”? Milley tábornok szerint, a koalíció Afganisztánban maradt erői biztosítják az afgán hadsereg számára a hírszerzési információkat, a repülőgépekkel történő támogatást.

A repülőgépek esetében minden világos. A hírszerzés, a felderítés azonban nem fog drónokra és rádiós hírszerzésre korlátozódni. Van olyan vélemény is, hogy az afgán kampányban részt vett országok által kialakított bázisokon rendezik be a kiterjedt ügynöki hálózat irányító központjait. Jelenleg Németország, Olaszország és Törökország jelezte, hogy kész kisebb kontingenst hagyni Afganisztánban. Németország az ország északi, Olaszország a nyugati részén felel a helyzetért. Manlio Dinucci olasz újságíró még 2010-ben írt arról, hogy a CIA „árnyékhadsereg” kialakításával foglalkozik, amelynek feladata nem csak az információ gyűjtése, de erőakciók megvalósítása is. Meglehet, hogy ilyen munkát akár az olasz vagy a német különleges szolgálatok is folytattak saját zónájukban.

Ilyen módon fogják megoldani a partizánellenes háború problémáját. Amikor 2015-ben a tálibok harctéri parancsnokai „kibújnak” a biztos fedezékekből, a nyugati különleges szolgálatok helyi munkatársainak nem lesz nehéz követni, és önállóan felszámolni a „kibékíthetetleneket". Az ilyen fajta akciókat már begyakorolhatták az afgán és a nyugati erők közös portyázásain. Amennyiben az adott stratégia működőképes lesz, a harctéri parancsnokok magukon is megtapasztalhatják saját módszereiket.

Júliusban a hivatalos amerikai személyiségek kijelentették, hogy a CIA a közeli két évben a tucatnyiról hatra csökkenti titkos bázisainak számát Afganisztánban. Érintetlenül hagyja a kabulit, amely az egyik legnagyobb. Ilyen központjai vannak Németországnak és Olaszországnak is. A hírszerzők közvetlenül végezhetik munkájukat, ez pedig az irányítás lesz. Az afgánok ezrei pedig elvégzik a koalíció katonáinak munkáját. Nyilván jóval kisebb ráfordítással, és bizonyosan nagyobb hatékonysággal.

Forrás: ruvr.ru