Elképzelhető, hogy Brüsszel enyhíteni fog a tervezett pénzügyi szabályozási reformok szigorúságán, s a nagy európai bankok így nem kényszerülnek majd kereskedési tevékenységüket automatikusan leválasztani a hitelezési tevékenységről.

A korábban vártnál akár enyhébb formát is ölthet az az európai pénzügyi reformtervezet, amelynek vázlatába betekintést nyert a Financial Times - írja a brit pénzügyi lap. Értesüléseik szerint a legnagyobb európai bankok számára mégsem lesz automatikusan kötelező a kereskedelmi banki tevékenység elválasztása a kereskedési tevékenységtől, s a reformok végrehajtása vártnál kevésbé lehet költséges, s a nemzeti felügyeleti szerveknek szélesebb körű mérlegelési lehetőségük lesz. Ráadásul a Bizottság további finomhangolási javaslatokat is tesz az amerikai, úgynevezett Volcker-szabály alkalmazása során, amely tiltaná a kereskedelmi bankok számára a saját számlás kereskedést.

Kiirtani a válság gyökereit

A tervezett szabályozás enyhülése megkönnyebbülést hozhat az európai bankszektor számára, amely az amerikai Volcker-szabály automatikus alkalmazásának lehetőségétől eddig igencsak félt. A nevét kidolgozójáról, Paul Volckerről, a Fed egykori elnökéről kapta. Lényege, hogy a betétgyűjtéssel is foglalkozó kereskedelmi bankok tevékenységét elválasszák a a befektetési banki tevékenységtől, s a betétesek tőkéje ne legyen olyan kockázatoknak kitéve, amelyet a hedge fundokba, private equity alapokba történő befektetés, vagy éppen a saját számlás kereskedés jelent.

Volcker megítélése szerint a 2008-ban kirobban globális pénzügyi válságban döntő szerepe volt annak, hogy a legnagyobb bankok esetében a két tevékenységi kör összemosódott. Emiatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy a bankok sokszor nem a betéteseik számára legmegfelelőbb módon jártak el, s kialakultak az olyan hatalmas pénzintézetek, amelyek megrendülése az egész pénzügyi rendszer működőképességét veszélyeztethették volna.

A hasonló, kidolgozás alatt álló európai szabályozás egy a finn jegybank kormányzója és egyben az ECB vezetőségének tagja, Erkki Liikanen által vezetett szakértői csoport által 2012-ben publikált jelentésen alapul. A Liikanen jelentésről immár 15 hónapja folyik a vita a bizottságon belül, annak legfontosabb megállapításait ugyanis a kezdetektől élesen bírálták az ügyben leginkább érintett nagybankok, Franciaország és Németország.

Európa mérlegel

Michael Barnier, a szabályzás kidolgozásáért felelős biztos a várakozások szerint január végén, február elején állhat elő végleges javaslatával, nem sokkal az európai parlamenti választások előtt. Így a Financial Times szerint a javaslatból nem valószínű, hogy 2015 decembere előtt törvény is születne.

A Barnier által javasolt szabályozás a lap szerint várhatóan középutas megoldást vázolhat majd fel a bankok működésének biztonságosabbá tételére és tőkeszerkezetük egyszerűsítésére. Várhatóan a francia és a német szabályozás logikáját követi majd, amely lehetővé teszi a nemzeti felügyeletek számára a mérlegelést abban a tekintetben, hogy mely működési területek jelentenek egy-egy bank szempontjából rendszerszintű kockázatot, s ezért elválasztandóak a bank egyéb tevékenységeitől. A mérlegelés elvileg olyan standardok alapján történne, amelyek kidolgozásáért az egységes Európai Bankhatóság lesz felelős.

A nemzeti hatóságok jogosultságot kaphatnak arra, hogy előírják a bankok számára egyes tevékenységek - például a piaci likviditás biztosítása, vagy a derivatív termékekkel való kereskedés - külön, önálló jogi egységekbe történő kiszervezését. A market-maker-i tevékenység felvétele a körbe egyébként továbbmenne a tervezett francia és német szabályozáson.

Barnier-szabály

A tervezett szabályozás enyhülését jelentheti, hogy a betétgyűjtéssel foglalkozó bankok továbbra is kereskedhetnének bizonyos stantardizált derivatív termékekkel, hogy kiszolgálhassák ügyfeleik - biztosítók, nem pénzügyi cégek és nyugdíjalapok - igényét kockázat fedezeti ügyletek végrehajtására. Ezek mértékét és a bank maximális kitettségét azonban Brüsszel szabályozná.

A jelenlegi elképzelések szerint az új szabályozás a saját számlás ügyletek tilalmáról 2018-tól lépne életbe, s a tevékenység leválasztására a határidőt néhány bank számára 2020-ban határoznák meg. A "Barnier-szabály" szerint saját számlás ügyletnek minősülne minden olyan kereskedési tevékenység, amelyet a bank úgy hajt végre, hogy annak célja tisztán a profitszerzés, s nem pedig valamilyen aktuális vagy várható ügyféligény kielégítése. Barnier szerint a reformokat úgy tervezték, hogy azok ne veszélyeztessék a reálgazdaság finanszírozásának folyamatosságát és ne okozzanak működési zavarokat az európai tőkepiacokon.

Ennek így nincs sok értelme

A Liikanen által eredetileg javasolt szabályozás felpuhítása azonban sokak szerint meglehetősen ellentmondásos. Sven Giegold, az európai parlament német zöldpárti tagja szerint a szabályozásnak ebben a formában nem lesz igazi hatása, csak a bürokráciát növeli. Nem lesz más, mint egy egyszerű politikai aktus tényleges hatások nélkül - mondta a Financial Timesnak.

Úgy tűnik igaza lehet, hiszen Liikanen eredeti elképzelése szerint a szabályozásnak, a tevékenységek szétválasztásáról szóló kötelezettségnek minden bankra vonatkoznia kéne, működjenek bármilyen formában is, legyenek akár szövetkezeti hitelintézetek vagy más típusú pénzintézetek. Ezzel szemben a mostani tervezet több ezer kisebb európai bankot mentesítene a kötelezettség alól, s a nemzeti felügyeletek mérlegelése alapján akár nagyobb pénzintézetek is felmentést kaphatnának, olyanok is, mint például a francia Crédit Agricole, és a BPCE Group, vagy a német DeKa és a DZ Bank. Ráadásul mentességet adna az európai államkötvények kereskedelmére vonatkozóan is, amely a bankok saját számlás kereskedési tevékenységének jelentős részét adják.

Forrás: napi.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3650317

Jelenleg az oldalon

7
Online