„Megdöbbentett minket, hogy az iraki csapatok letették a fegyvert”. Így reagált az első napokban a fegyveresek bejövetelekor Irakban Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter az iraki hadsereg viselkedésére.

Az amerikai katonák kevésbé lepődtek meg. Robert Caslen altábornagy, aki tavaly májusáig az iraki katonák kiképzéséért felelt, a Wall Street Journalnak adott interjújában kertelés nélkül kimondta: „Velünk együtt az összes intézmény eljött Irakból, amiket a profi iraki biztonsági erők számára hoztunk létre… Az amerikai hadsereg képzési központokat és raktárakat épített a legmodernebb katonai felszereléssel, de az amerikai csapatok kivonulása után az iraki hadsereg mindezt szinte egyáltalán nem használta”.

Ez 10 év és 25 milliárd dollár eredménye, amit az Egyesült Államok az iraki biztonsági erők felfegyverzésére és átképzésére költött.

Afganisztánban megismétlik az összes iraki hibát. A keleti hadseregek hagyományos bajai - nepotizmus, korrupció, gyenge technikai tudás és műveltség - mellett a veszélyt, ahogy Irakban is, az ország újonnan létrehozott biztonsági erőinek a külső finanszírozó forrásoktól való függése jelenti. Az afgán hadsereget mindig is külföldről támogatták. Most viszont, mint kiderült, a gondnokság megbízhatatlan.

Az Egyesült Államok már figyelmeztette az afgán vezetést, hogy néhány éven belül jelentősen csökkenteni fogják a katonai segítség finanszírozását. Mindez amellett, hogy az amerikai hadsereg becslése szerint az afgán hatalom az elkövetkező években a hadsereg költségeinek csupán mintegy 12%-át fogja tudni fedezni. A Pentagon és a NATO viszont ragaszkodik ahhoz, hogy 2024-től Afganisztán teljes mértékben önállóan fedezze a hadsereg 4,1 milliárd dolláros költségeit.

Lehetséges-e ez Afganisztán számára? Hiszen az afgán költségvetés a 2014-es pénzügyi évben 7,5 milliárd dollárt tett ki, miközben a hazai bevétel 2,4 milliárd dollár.

Miután a nyugati szövetségesek hozzáláttak a katonai infrastruktúra átadásához a nemzeti hadsereg és a rendőrség számára, kiderült, hogy Afganisztán nem képes azokat fenntartani. Számos objektum elhagyatottá vált, miután átadták őket az afgán hadsereg számára, a hozzájuk tartozó területeket pedig a tálibok vették az irányításuk alá.

Másik probléma a modern fegyverek és felszerelések. A ”teljes felfegyverkezés” politikája az egyszerű fegyverekről a technikailag bonyolultakra, meglehet, hogy hasznot hozott a nyugati gyártóvállalatok számára, de nem az afgán katonáknak. Az új technika infrastruktúrát, megújuló alkatrészeket, nagy költségeket és sok egyéb dolgot követel. Egy darabig még a nyugati szövetségesek fogják mindezt fizetni. A külső segítség tervezett lefaragása mellett azonban, csakúgy, mint Irakban, a katonai felszerelés jelentős része egy halom hasznavehetetlen fémkupaccá fog változni.

Nem lehet azt állítani, hogy a Nyugat 13 éve képzi az afgán hadsereget, nem ismerve Kabul valódi lehetőségeit az önfenntartást illetően. Az amerikai elnököt idézve „az amerikaiak megértették, hogy sokkal nehezebb befejezni a háborút, mit azt elkezdeni”. A Nyugatnak pedig most azt kell megértenie, hogy elkezdve a háborút, lehetetlen beszüntetni annak a finanszírozását.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó