A Google és egészségügyi alvállalata, a Verily szakértői új módszert dolgoztak ki annak felmérésére, hogy mekkora a kockázata valakinél a szívproblémák kialakulásának.

A kutatók által kifejlesztett szoftver a páciensek retinájáról készült felvételeket elemezve képes nagy pontossággal megállapítani a betegek korát, vérnyomását és hogy dohányoznak-e. Ezen adatokból pedig aztán ugyanolyan pontossággal tudja megállapítani egy nagyobb szívvel kapcsolatos esemény, például egy infarktus kialakulásának esélyeit, mint a jelenleg létező legjobb módszerek, amelyek során egyebek mellett a vér összetételét elemzik.

Mindez azt jelenti, hogy az új algoritmussal elvileg sokkal gyorsabban és könnyebben felmérhető lehet, hogy mekkora egy szívroham kockázata, mint ahogy ez jelenleg lehetséges. Mielőtt azonban a módszer átkerülne a gyakorlatba, további alapos teszteknek kell alávetni azt. Az ugyanakkor mindenképp jó jel lehet a jövőre nézve, hogy a módszer a fejlesztésben részt nem vett független szakértők szerint is biztos alapokon nyugszik. És azt is jól demonstrálja, hogy a gépi tanulásra képes algoritmusok hogyan javíthatnak a létező diagnosztikai módszereken, új eredményeket hozva ki a jelenleg is megismerhető adatokból.

Az algoritmus „edzése” során a szakértők először közel 300 ezer ember orvosi adatait táplálták be a rendszerbe. Az információk közt ott voltak a páciensek retinafelvételei és az általános egészségi állapotukat összefoglaló adatok is számtalan más információ mellett. Az algoritmus elemezte a gigantikus adathalmazt, és elkezdett mintázatokat keresni abban. Így derült ki, hogy a retina állapotából megállapíthatók azok a legfontosabb mutatók, amelyek alapján felmérhető a szívproblémák bekövetkezésének kockázata.

Bár első hallásra legalábbis nehezen hihetőnek tűnik, hogy a szembe nézve következtetéseket lehet levonni a várható egészséggel kapcsolatban, az elképzelésnek komoly tudományos múltja van. A szem hátsó fala ugyanis tele van véredényekkel, amelyek állapota jól tükrözi a teljes szervezet állapotát is. És olyan információk is leszűrhetők az erek minőségéből, amelyek kiváló előrejelzői lehetnek egy infarktusnak.

Amikor a Google algoritmusának megmutatták egy olyan beteg retinafelvételét, aki a következő öt évben szívrohamon esett át, és egy olyan páciensét, akinek a felvétel elkészülte utáni években nem voltak szívpanaszai, a program az esetek 70 százalékában helyesen azonosította a leendő infarktusos beteget. Ez pedig alig rosszabb a vértesztet is magába foglaló SCORE-módszer teljesítményénél, amely 72 százalékot tud felmutatni ugyanezen teszt során.

A dolog érdekessége, hogy a gépi rendszer nem egyszerűen lemásolt egy létező diagnosztikai módszert, hanem új módot talált a meglévő adatok elemzésére, és így ezekből új dolgokra tudott következtetni. Ez pedig annak ígéretével kecsegtet, hogy ha kellően nagy mennyiségű adatot táplálunk be a hasonló rendszerekbe, ezek emberi irányítás nélkül is képesek lehetnek újfajta metódusokat kidolgozni a betegségek azonosítására. És pontosan ez lenne a célja az olyan kezdeményezéseknek, mint amilyen a Google Baseline nevű projektje, amely során négy év alatt 10 ezer ember részletes egészségügyi adatait akarják egy rendszerbe összegyűjteni.

Forrás: ipon.hu / theverge.com / nature.com

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3227442

Jelenleg az oldalon

9
Online