Megerősítik az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi együttműködést, valamint nagyobb globális katonai szerepvállalást engednek a távol-keleti államnak a kétoldalú együttműködés felülvizsgált alapelvei, amelyeket hétfőn hagytak jóvá New Yorkban a két ország külügy- és védelmi miniszterei.

Az amerikai-japán védelmi együttműködés szabályait 1997 óta először vizsgálták felül, az új irányelveket a japán parlamentnek is meg kell erősítenie.

John Kerry amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a változtatás a Washington és a Tokió között a második világháború óta kialakult együttműködés "történelmi átalakulásának" jele, amely az ázsiai-csendes-óceáni térségben és világszerte egyaránt elismeri a "kialakuló kockázatokat és veszélyeket". Hangsúlyozta, hogy az amerikai-japán szövetség "a világ egyik legerősebbikévé érett", és a felülvizsgált alapelvek a két ország számára lehetővé teszik a növekvő fenyegetések kezelését a régióban és máshol a világon.

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerint a világ megváltozott az elmúlt 18 év alatt és a két országnak új fenyegetésekkel kell szembenéznie. Kisida Fumio japán külügyminiszter ezzel egyetértve, anélkül, hogy konkrétan megemlítette volna Észak-Koreát vagy Kínát, arról beszélt, hogy a Japán körül kialakult biztonsági helyzet egyre keményebbé és bonyolultabbá válik.

A felülvizsgált irányelvek nagyobb szerepet engednek Japánnak a rakétavédelem, az aknakeresés, és a hajók átvizsgálása terén. Mindezt olyan időszakban, amikor Kína növekvő öntudatossággal lép fel a Kelet- és a Dél-kínai-tenger Peking által a magáénak tulajdonított, vitatott hovatartozású területein.

Az új megállapodás lehetővé teszi Japán számára, hogy a régión kívülre - egyebek között a Közel-Keletre - vezényelje fegyveres erőit, és ott logisztikai támogatást nyújtson az amerikai haderő globális műveleteihez. A távol-keleti szigetország katonai szerepe jelenleg az önvédelemre korlátozódik és a háborút elvető japán alkotmány ma is elveti a megelőző csapásokat, aminek következtében minden offenzív fellépés az Egyesült Államokra hárul. Japánban jelenleg csaknem 50 ezer amerikai katona állomásozik.

Amerikai tisztségviselők szerint a revízió legjelentősebb eredménye, hogy eltörli a japán önvédelmi erők tevékenységének földrajzi határait. A részletek kidolgozása még várat magára, de az Egyesült Államok szerint Japán várhatóan nagyobb szerepet fog játszani a békefenntartásban, a humanitárius és természeti katasztrófák következményeinek elhárításában és a ballisztikus rakétavédelemben.

A változtatások meg fogják engedni Japánnak az Egyesült Államok felé tartó ballisztikus rakéták lelövését abban az esetben is, ha magát a szigetországot nem fenyegeti veszély. Japán megvédheti a közelében tartózkodó, a ballisztikus rakétavédelemben szerepet vállaló amerikai hajókat, és a japán önvédelmi erők reagálhatnak a harmadik országokat érő támadásokra, ha azok "szoros kapcsolatban" állnak vele, és ha ezek a támadások "közvetlenül hatással vannak Japán biztonságára".

Az amerikai-japán védelmi együttműködés felülvizsgálata egyúttal az amerikai álláspont újabb megerősítését jelenti a Kelet-kínai-tengeren található, lakatlan, de japán közigazgatás alatt álló, ezért egyúttal a kétoldalú védelmi megállapodás hatáskörébe eső Szenkaku-szigetek ügyében. A két ország külügy- és védelmi miniszterei leszögezték, hogy elleneznek minden olyan "egyoldalú lépést, amelynek célja a japán közigazgatás aláásása ezeken a szigeteken. Kína is igényt tart az általa Taiojü-szigeteknek nevezett csoportra; a területi vita súlyosan megterheli a japán-kínai kapcsolatokat.

A revízió megerősíti a két ország elkötelezettségét a Japánban állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítása iránt, beleértve a vitatott Futenma tengerészgyalogos légitámaszpont áthelyezését és a tengerészgyalogosok átirányítását Okinaváról Guamra.

A védelmi együttműködés aktualizálása szorosabbá teszi a hírszerzési információcserét is, a felügyeleti és felderítési műveletekben, valamint a fegyverfejlesztésben és -gyártásban, illetve egyéb védelmi iparban való együttműködést. Az Egyesült Államok és Japán ezen felül jobban összehangolja majd tevékenységét a kiberbiztonság és az űrtevékenység területén, beleértve a műholdas korai előrejelzést is.

A felülvizsgált védelmi stratégia békebeli és háború idején megvalósítandó koordinálása érdekében a két ország Szövetségi Koordinációs Mechanizmus néven állandó testületet hoz létre.

Amerikai kormányzati tisztségviselők szerint Kínát a hét folyamán tájékoztatják majd a részletekről.

Az új kétoldalú védelmi megállapodást Abe Sindzó japán miniszterelnök keddi washingtoni állami látogatását megelőzően hozták tető alá. Hétfő délután Barack Obama amerikai elnök - előre be nem jelentett program keretében - elkalauzolta Abe Sindzót az amerikai fővárosban a Lincoln-emlékműhöz. A japán kormányfő Arlingtonban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját.

Obama hivatalosan kedden fogadja majd Abe Sindzót, aki beszédet mond majd a kongresszus két háza előtt is. A Fehér Házban megtartandó csúcstalálkozón a védelmi együttműködés mellett nagy hangsúlyt kap majd a 12 állam által aláírandó Csendes-óceáni Partnerség kérdése is.

Kínában "ördögi paktumnak" tartják az újrafogalmazott amerikai-japán védelmi irányelveket

Kína Kelet-Ázsia stabilitását látja veszélyeztetve a hétfőn bejelentett új amerikai-japán védelmi irányelvek tükrében, és egyfajta ördögi paktumnak tartja a washingtoni megállapodást - ez derült ki az állami Hszinhua hírügynökségnek a kínai médiában kedden ismertetett kommentárjából.

A 18 év után először frissített irányelvek Tokiót, illetve a japán önvédelmi erőket a korábbiaknál ambiciózusabb és magabiztosabb szereppel ruházzák fel regionális és globális szinten egyaránt - vélte a szerző.

Washington számítása világos és egyszerű - fogalmazott a cikkíró -, Japánt eszközként kívánja használni ázsiai szerepének megerősítéséhez, ami elterjedt vélemény szerint Kína növekvő befolyását hivatott korlátozni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

A "ravasz, számító" Egyesült Államok azonban idővel kénytelen lesz "megfizetni a számlát", amiért vakon bízott a "visszaeső bajkeverőben" - tette hozzá a Hszinhua.

Jegyzetírója Japánra utalva megállapította: ahogyan egy ember, aki sosem ismeri el a hibáját, nem tekinthető megbízhatónak, úgy az a kormány sem, amely igyekszik agressziós történelmét utólag "tisztára mosni". Az önvédelmi erőkre eddig vonatkozó korlátozások feloldásával az Egyesült Államok csak bátorít egy bizonyítottan háborús uszítót, és azt kéri tőle, hogy fedezze, adott esetben katonailag is.

Az új helyzet egyben Abe Sindzó álmának megvalósítását is szolgálja, mivel a japán miniszterelnököt abban a szándékában segíti, hogy újrafogalmazza és -értelmezze a szigetország pacifista alkotmányát, amely eredetileg tiltja katonáinak külföldi területre küldését - állapította meg a kínai publicista.

Hozzátette, hogy ezzel Washington mintegy "lábon lövi" magát, hiszen "nincs senki a földkerekségen, még az Egyesült Államok maga sem, aki világosan látná egy teljesen felfegyverzett Japán szándékait".

A béke és stabilitás fenntartása az ázsiai és csendes-óceáni térségben nem feltétlenül igényel egy szorosabb amerikai-japán szövetséget, s a védelmi irányelvek "nem kért" felújítása csak árnyékot vet a térségben tapasztalható pozitív lendületre, egyben bizonytalansággal terheli a regionális biztonságot - olvasható a hírügynökségi cikk összegzésében.

A szerző még utalt Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentésére, amely szerint egy erősebb Kína a fejlődés lehetőségét jelenti, és nem fenyegetés. Egyben azt javasolta Washington és Tokió politikusainak, hogy szakítsanak hidegháborús gondolkodásmódjukkal, s tanuljanak meg Kínával békésen együtt élni.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters