India, meg sem várva az Irán elleni szankciók feloldását, bejelentette, hogy felújítja a perzsa országban lévő Chabahar-i kikötőt. A szerződést tegnap már alá is írták. Ez az indiai-iráni, illetve indiai-közép-ázsiai kapcsolatok megerősödését hozhatja magával. Ugyanakkor Új-Delhi lépése komoly fejfájást okoz nem csak a riválisainak, hanem potenciális szövetségeseinek is.

Ezen a héten Narendra Modi kijelentette, hogy India felújítja és kibővíti Irán egyik kikötőjét. Az Ománi-öbölben, a pakisztáni-iráni határ közelében fekvő Chabahar kikötőt még Új-Delhi építette az 1990-es években, hogy elősegítse egyrészt az iráni-indiai kapcsolatok megerősödését, másrészt a kereskedelmet a közép-ázsiai országokkal. 2003-ban az iráni és az indiai kormány megegyezett abban, hogy kibővítik a kikötőt, de az Irán elleni szankciók miatt erre nem került sor. Tavaly az indiai kabinet már elfogadott egy tervet Chabahar felújításáról, egyes vélemények szerint azért, hogy a “kikötő képes legyen az indiai hadihajók fogadására”, és ezzel erősítse az indiai haditengerészet pozícióit a régióban.

Új-Delhi megvárta, amíg döntés születik az iráni atomprogram ügyében, és azt követően szinte azonnal tárgyalni kezdett az iráni kormánnyal Chabahar felújításáról. Május 6-án Nitin Gadkari indiai közlekedésügyi miniszter Teheránba utazott, és aláírta az erről szóló szerződést. Tagadta, hogy India haditengerészeti támaszpontot nyitna Iránban. Azt mondta: a kikötőt azért fejlesztik, hogy több indiai kereskedelmi és tartályhajót tudjon fogadni, melyek kőolajat és földgázt szállítanának majd a dél-ázsiai országba.

Hasszán Roháni szerint a szerződés új fejezetet jelent az indiai-iráni kapcsolatokban. Az egész projekt körülbelül 85 millió dollárba kerül, és növelheti az indiai befektetések számát Iránban, ami különösen jól jön az ország gazdaságának a szankciók feloldása után. Irán és India között eddig is jó volt a viszony, főleg a gazdasági és energetikai dimenzióban. A két ország kereskedelmi volumene ütemesen emelkedik, 2014-ben 15,27 milliárd dollárt tett ki. Irán szabad kereskedelmi övezetet akar létrehozni Indiával, már 2012 óta folynak a tárgyalások erről, és a megvalósulást a szankciók feloldása jelentősen felgyorsíthatja.

Célpont: Közép-Ázsia

Narendra Modi szerint Chabahar kibővítésére azért van szükség, „mert növekszik India súlya a régióban, és az ország intenzív kapcsolatokat akar kialakítani a közép-ázsiai államokkal“. Ehhez pedig szükség van Iránra, amely ugródeszka lehet India számára régióban. Kétségtelen, hogy Modi és elődei egyaránt kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a kapcsolatnak a közép-ázsiai országokka. Ennek egyik jele például, hogy Modi nemrég Afganisztánba utazott és találkozott Ashraf Ghani afgán elnökkel, akivel számos jelentős együttműködési szerződést írtak alá.

Új-Delhi azonban Afganisztánnál jóval messzebbre tekint: már az 1990-es évek óta igyekszik betörni a volt szovjet tagköztársaságokba, az öt közép-ázsiai “isztánba”. Csakhogy túl szoros volt a nagyhatalmi verseny a régióban. A nyugati vállalatok folyamatosan terjeszkedtek a közép-ázsiai energetikai piacon, és az évezred elején megjelent Kína is, miközben Oroszország is igyekezett megvédeni “közelkülföldi” piacait és megtartani a befolyását a régióban. A sorozatos kudarcok miatt az indiai kormány néhány éve teljesen újfajta külpolitikai irányvonalat hirdetett meg. 2012. június 12-én az indiai kormány közzétette „Kapcsolódás Közép-Ázsiához Politika” nevű koncepcióját, amit Narendra Modi adminisztrációja is átvett. A cél a közép-ázsiai országokkal való szorosabb együttműködés kialakítása.

Egyértelmű üzenet

Modi bejelentésének és a Chabahar-kikötő felújításának időpontja korántsem véletlen. Április közepén Hszi Csin-ping kínai elnök egy 46 milliárd dolláros csomaggal érkezett Pakisztánba, amely a többi közt az infrastruktúra-fejlesztési, energetikai, katonai és kulturális együttműködés elfogadását jelentette. Ám a legfontosabb része az volt, hogy Peking bekapcsolódik a dél-pakisztáni gwadari kikötő fejlesztésébe, így az képessé válik majd a kínai tengeralattjárók fogadására is, jelentősen megnövelve a kínai haditengerészet hatótávolságát. A döntés nyugtalansággal töltette az indiai vezetést, hiszen Kína “körülzárta” Indiát, miközben megerősödtek a kínai-pakisztáni kapcsolatok.

Erre Modi a Chabahar kikötő fejlesztésével válaszolt, ami kitűnő lehetőséget nyújthat a kínai hadiflotta ellensúlyozására, és növelheti India mozgásterét a régióban. Ráadásul az a helyzet állt elő, hogy az iráni Chabahar és a pakisztáni Gwadar gyakorlatilag egymás “szomszédságában” helyezkednek el, egyazon partvonalon fekszenek. Így a kínai és indiai hajók – kereskedelmiek és katonaiak egyaránt – egymás mellett fognak elhaladni, a hajózási útvonalaik keresztezni fogják egymást.

Kérdéses még, hogy Teherán beleegyezése a kikötő fejlesztésébe miképpen befolyásolhatja majd az iráni-pakisztáni és az iráni-kínai kapcsolatokat. Pakisztán és Irán között az utóbbi időben javult ugyan a viszony, ami egyrészt annak köszönhető, hogy Iszlámábád nemet mondott a szaúdi katonai részvételre Jemenben, de még mindig vannak konfliktusos területek. Elsősorban a határvillongások és a pakisztáni szélsőséges csoportok beszivárgása gerjeszt konfliktust a két ország között, de valószínűleg az indiai-iráni kapcsolatok elmélyítése sem fog kedvezően hatni az iráni-pakisztáni viszonyra. Kína esetében pedig még nem tudni, miképp reagál majd arra, hogy egyik legnagyobb riválisával egyezett ki a szövetségesének tartott Irán. Peking az iráni energiahordozók legnagyobb vásárolója, támogatta Teheránt az atomprogramjában, miközben jelentős katonai együttműködések is vannak a két ország között.

Ugyanakkor India a Chabahar-kikötő felújításával a legtöbb problémát nem Kínának, hanem az Egyesült Államoknak – és közvetve Izraelnek – okozza. Washington már 2012-ben, amikor bevezették az Irán elleni nyugati szankciókat, keményen bírálta Új-Delhit, amiért az folytatta (sőt növelte) a perzsa országból az olajimportot, és az indiai tankerek Chabaharban töltötték fel magukat az iráni kőolajjal. Ráadásul India, kihasználva a szankciókat, folyamatosan adott el műszaki cikkeket és modern számítástechnikai eszközöket Iránnak.

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban többször figyelmeztette Indiát, hogy “ne kapkodjon”, mert ezzel beárnyékolhatja az éppen javulófélben lévő amerikai-indiai kapcsolatokat. Az indiai kormány azzal válaszolt, hogy “nem dobhatja sarokba a nemzeti érdekeit” és „az Egyesült Államok inkább ne beszéljen, mert egy amerikai energetikai szakemberekből álló ügynökség már meglátogatta Iránt.”

Forrás: globoport.hu

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4519737

Jelenleg az oldalon

12
Online