Az észak-amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) egyik informátora szerint a szervezet évek óta titkos nyomozást folytat Evo Morales kabinetjének tagjai után, akiket az USA kokain-kereskedelemmel gyanúsít.

A Meztelen Császár műveletről kiszivárogtatott információk arra engednek következtetni, hogy a Bolíviából 2008-ban, Evo Morales hatalomra kerülése után kiutasított DEA, illetve a hivatal washingtoni gazdái továbbra is komoly erőfeszítéseket tesznek a külön utas drogpolitikát választó bolíviai kormány destabilizálására.

A The Huffington Post hasábjain megjelent cikk rámutat, hogy a bolíviai kokatermesztők szakszervezetének vezetője, és a Bolíviai Többnemzetiségű Állam elnöke, Evo Morales, bizony nem kevés borsot tört a DEA orra alá, amikor 2008-ban egyszerűen kipenderítette a dél-amerikai országban tevékenykedő észak-amerikai drogellenes ügynököket, majd pedig saját drogpolitikát hirdetett.

Morales a Washington által diktált doktrínával szembe menve, a bolíviai népi kultúrában mélyen gyökerező koka termesztését jórészt törvényes mederbe terelte, párbeszédet kezdeményezett a növényt termelő földművesekkel, illetve rendőri akciók helyett alternatív vidékfejlesztési programokkal vette fel a harcot a drogkereskedelem ellen. Mégpedig nem is rossz eredménnyel. Az ENSZ kimutatásai szerint ugyanis az országban 2008-óta jelentősen csökkent a törvénytelen koka-ültetvények száma.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a DEA korántsem nyugodott bele vereségébe, sőt, amint azt a testület kiugrott informátora megszellőztette, a hivatal jelentős forrásokat áldoz a Morales-kormány magas rangú tagjai után folytatott nyomozásra, illetve a bolíviai elnök hatalmának destabilizációjára.

A Meztelen Császár művelet részleteit az egykor a Medellín-kartell tagjait is rács mögé juttató besúgó, Carlos Toro tárta a nyilvánosság elé egy, a DEA ellen indított kártérítési perben, amelyet az informátor azért kezdeményezett a hivatal ellen, mert a szervezet nem honorálta megfelelően a szolgálatait.

Toro a bíróság előtt megerősítette, hogy a DEA a bolíviai légierő egy vezérkari tisztje, Walter Álvarez, Raúl García, az ország alelnökének apja, Faustino Giménez, az alelnök közeli társaságának tagja, valamint Katy Acoreza, a bolíviai hírszerzés ügynöke után is nyomoz. A tartóit most 5 millió dollárra perelő informátor, aki 25 évig szolgálta a DEA-t, és többek között Manuel Noriega letartóztatásában is kulcsszerepet játszott, azt is kifejtette, hogy a szervezet a Bolíviával szomszédos paraguayi kirendeltségéről irányítja Morales és az elnök közeli munkatársai ügyében indult vizsgálatot.

A washingtoni kül-, illetve igazságügyi minisztérium nem kívánta kommentálni a hírt, azonban észak-amerikai tisztviselők korábban több éles hangú nyilatkozatban bírálták a bolíviai kormány drogpolitikáját. 2011-ben kábítószer-kereskedelem vádjával letartóztatták, majd pedig az USA-ban bíróság elé állították Rene Sanabriát és Oscar Ninát, a dél-amerikai ország drogellenes testületének két magas rangú tisztjét. Védői szerint Sanabria panamai letartóztatásának és későbbi kiadatásának hátterében pusztán politikai okok állnak.

A vádakra reagálva Evo Morales államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA drogpolitikája a régióban súlyos kudarcot vallott, és azt is elmondta, hogy míg a DEA kipaterolását követő években jócskán csökkent a bolíviai kokain-export, addig a drogháborúban az USA milliárdos támogatását élvező Kolumbiában nőtt a külföldi piacokra szánt kokain mennyisége.

A DEA bolíviai működésével kapcsolatban köztudott a tény, hogy a testület a CIA-val együttműködve az országban kokaindollárokból katonai puccsokat finanszírozott, a helyiek pedig abbéli véleményüket sem rejtik véka alá, hogy a kokain-gócpontnak kikiáltott Chaparé régióban a koka-ültetvények és az azokat megművelő parasztok ellen folytatott harc valódi oka nem a drogban keresendő.

A Chaparé gyomra ugyanis nagy mennyiségű értékes ásványkincset rejt, azonban a földjeikhez ragaszkodó, jól szervezett parasztok lehetetlenné teszik azok feltárását. Ilyen olvasatban kiderül, hogy a régió kiaknázásában érdekelt gazdasági szereplők, valamint politikai szövetségeseik nem nézik jó szemmel a biztató eredményeket felmutató bolíviai kormány erőfeszítéseit, mivel az apránként legális terményekre áttérő földműveseket a kokaingyártás ürügyének híján jóval nehezebb, ha nem lehetetlen lesz elkergetni birtokaikról.

Míg az ENSZ üdvözölte és elismerte a bolíviai kormány hazai drogpolitikájának eredményeit, addig a prominens észak-amerikai kábítószer-ellenes szaktekintélyek némi önámításról és nem kevés demagógiáról téve tanúbizonyságot továbbra is azt szajkózzák, hogy Morales-szel az élén, Bolívia lassan afféle narkóállammá válik.

Evo Morales 2008-ban előbb Washington La Paz-i nagykövetét, Philip Goldberget, majd pedig a DEA-t is hazaküldte az országból, miután bebizonyosodott, hogy a szervezet szisztematikusan tusolt el célzott politikai gyilkosságokat, valamint vegzálta a neoliberális politikákkal szembe menő társadalmi mozgalmakat és vezetőiket.

“Az USA a drogháborút pusztán geopolitikai manővereinek egyik eszközeként használja Latin-Amerikában, mi pedig államosítottuk a kábítószer-ellenes erőfeszítéseinket, és valóban felvettük a harcot a kokain-kereskedelemmel.” – mondta Evo az Al-Jazeerának egy 2004-es interjújában.

Valóban, az ENSZ kimutatásai szerint Bolíviában 2013 és 2014-között átlagosan évi 10%-kal csökkent a koka-termelés, azonban megsokszorozódott a lefoglalt kokain mennyisége. A Meztelen Császár műveletről napvilágot látott információk pedig azt bizonyítják, hogy talán annyira nem is volt megalapozatlan a bolíviai kormány “DEA-paranoiája”, hiszen kiutasítása után hét évvel a hivatal továbbra is kiemelt helyen kezeli a baloldali kormány destabilizálására irányuló vizsgálatait.

A washingtoni drogcárok borúlátó jóslatai, melyek szerint Morales kormánya alatt Bolívia narkóállammá degradálódik, nem állták ki a valóság próbáját. Éppen ellenkezőleg, legnagyobb bánatukra Dél-Amerika szívében Morales kormánya precedenst állított fel jól működő, hazai, az USA-tól független drogpolitikájával, és tette mindezt anélkül az évi cirka 89 millió dolláros észak-amerikai segítség nélkül, amelyet az őslakos származású elnök hatalomra jutása után vont meg az országtól Washington.

Forrás: globoport.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters