Az afgán eseményeknek nyilvánvaló belpolitikai hatása is van az amerikai elnökválasztás évében, a republikánus ellenfelek ismét Barack Obama gyengeségére mutatnak rá.

A véres tüntetéseket, a megtorlásokat, az öngyilkos merényletet a Korán elégetése váltotta ki Afganisztánban, a következmények azonban messzire mutatnak. Lehet, hogy az amerikaiak a szovjetek sorsára jutnak, amikor tízéves háborúzás, közel háromezer katona halála és hozzávetőlegesen egytrillió dollár költség után dolguk végezetlenül hagyják el az országot 2014-ben?

A nyugatiak nem tanulva a 2006-os Mohamed-karikatúra kiváltotta globális zendülésből, ismét megsértették a muszlimok vallási érzékenységét, amikor az afgán börtönből elkobzott Koránokat az amerikai hadsereg elégette. A több mint meggondolatlan tettért azonnal bocsánatot kért a NATO afganisztáni főparancsnoka, a Pentagon vezetője, később maga Barack Obama elnök is. De az indulatok lehűtésére mindez kevésnek bizonyult.

Heves tüntetések, amerikai zászlóégetés, két amerikai katona halála, majd egy öngyilkos merénylet következett, ami kilenc afgán életét követelte. A csőcselék megtámadott egy ENSZ-irodát, bár sérülés nem történt, de hazahívták az ott dolgozó nemzetközi személyzetet. Ami ennél is figyelmeztetőbb jel, hogy a szigorúan őrzött belügyminisztériumban egy afgán fegyveres képes volt a biztonsági ellenőrzésen, a zsúfolt irodákon átjutni és két amerikai tanácsadót kivégezni.

Az amerikaiaknak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az általuk kiképzett biztonsági erők, hivatalnokok nem szövetségest, hanem megszálló ellenséget látnak bennük. A törzsi felépítésű, korrupt bábkormány által irányított ország pedig nem „jeffersoni demokráciát" akar építeni. Akkor mi a misszió célja? – kérdezi az amerikai közvélemény. Oszama bin Laden és az al-Kaida vezetők halottak, a szervezet meggyengült, a tálibok hatalmát látszólag megtörték. A gazdasági nehézségekkel küszködő amerikai lakosság nem támogatja az afgán nemzetépítést. Itthon építsenek kórházakat, iskolákat, ne Kabulban – vallják demokrata, republikánus választók egyaránt.

Az afgán eseményeknek nyilvánvaló belpolitikai hatása is van az amerikai elnökválasztás évében. A szíriai polgárháború, az iráni nukleáris ambíció és egy esetleges izraeli támadás már eddig is komoly fejfájást okozott az Obama-kormánynak, nem hiányzott még az afgán felfordulás is. Jogos aggodalommal tölti el őket a közbiztonság romlása, a kivonulás utáni lehetséges anarchia.

A republikánus ellenfelek ismét Barack Obama gyengeségére mutatnak rá, és elítélik az elnököt, amiért bocsánatot kért a Korán-égetés miatt. Rick Santorum úgy véli, hogy az afgánok felfújták a Korán-ügyet, nekik kellene bocsánatot kérni a két amerikai katona haláláért.

Newt Gingrich szerint az afgán kérdést nem lehet megoldani, vonják ki azonnal a csapatokat. „Tanulják meg az afgánok, hogyan éljék saját nyomorult életüket " – rohant ki a volt házelnök. „Kifelé Afganisztánból! Legyen már vége a háborús profitszerzésnek!" – követeli a libertáriánus Ron Paul. Az óvatosabb Mitt Romney viszont maradna, és súlyos tévedésnek tartja, hogy Obama határozott dátumot szabott ki a csapatkivonásokra. Ő a tábornokok tanácsaira hallgatna a háború befejezése ügyében, annyit jelent, hogy neki sincs fogalma, hogyan lehetne megoldani az afgán kérdést.

Forrás: hetivalasz.hu

Kapcsolódó blog bejegyzéseink:

Az USA elvesztette az afganisztáni háborút

Kattintson ide...

Afganisztán: a NATO kábítószer-paradicsoma

Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3497751

Jelenleg az oldalon

5
Online