A megengedettnél több EU-s támogatást igénylő vagy a Közös Mezőgazdasági Irányelveket megsértő gazdák nagyobb eséllyel bukhatnak le az égből őket figyelő kameráknak köszönhetően, mint egy mezőgazdasági ellenőr látogatása által. Mit szólnak ehhez a gazdák?

Képzeljünk egy tökéletes napot néhány év múlva, amint vidéken, a földek és erdők mentén sétálunk. Csend, tiszta levegő, madárcsicsergés és a szépen növekvő búzaszárak susogása a szellőben. Egyszer csak egy modellrepülő suhan el a fejünk felett, csakhogy nem látunk senkit, aki a repülőt irányítaná. Nem játékszerről van ugyanis szó, hanem egy felvételeket készítő pilótanélküli repülőről.

Eközben több száz kilométerrel felettünk egy műhold is képeket készít ugyanerről a földterületről, tisztán megjelenítve minden egyes fát vagy állatot a felvételeken.

Mi után kémkednek? Mit próbálnak felderíteni? Sehol egy titkos katonai állomás. Amerre a szem ellát búzatáblák, kukoricaföldek és egyéb gazdaságok váltogatják egymást.

Az európai farmoknak nyújtott támogatások évi több milliárd euróba kerülnek az adófizetőknek és az EU mezőgazdasági ellenőrei úgy döntöttek a technikát hívják segítségül a csalások és a pazarlás visszaszorítására.

A műholdas megfigyelést már évek óta alkalmazzák erre és most a pilótanélküli repülők tesztelésén a sor.

Egy gazdaság műholdas ellenőrzése a személyes ellenőrzés egyharmadába, 400 helyett mindössze 150 euróba kerül, mondja a támogatások kifizetéséért és a szabálytalanságok kiszűréséért felelős brit RPA ügynökség munkatársa.

„Az RPA csak azokat a földterületeket ellenőrzi, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel,” mondja az ügynökség. „Ezzel időt és pénzt takarítunk meg.”

2010-ben a mezőgazdasági ellenőrzések 70%-át műholdak segítségével végezték, ami összesen 210 ezer négyzetkilométeres területet jelentett.

A műholdképek azonban nem mindig megbízhatóak. Ausztriában például azért nem alkalmazzák a módszert, mert a hegyvidéki domborzatok által vetett árnyékok miatt a felvételek pontatlanok és sokszor megtévesztőek.

Skóciában, Nagy-Britanniával ellentétben, azért nem használják a műholdas ellenőrzést, mert az ég túl gyakran borús, így nincs elég idő a jó minőségű felvételek készítésére.

A táj folyamatosan változik, és amikor a műhold elhalad az adott terület felett „az állatok lehet, hogy éppen a mezőn vannak, máskor meg az akolban, így nehéz megszámolni őket,” mondja Roland Randall, brit gazda és környezetvédelmi kutató Cambridgeshire-ből.

„Amikor az ellenőrök végignézték a farmunkról készült felvételeket azt hitték, hogy egy új épületet húztunk fel engedély nélkül, pedig csak egy szénakazalt láttak,” nyilatkozta a BBC-nek.

A műholdképeket leginkább a gazdaságok felmérésére használják, hogy megállapítsák, mely területek után jár támogatás.

Manapság azonban a gazdák rengeteg „mezőgazdasági és környezetvédelmi szabálynak kötelesek megfelelni” ahhoz, hogy a támogatást elnyerjék.

A pilótanélküli repülőket vagy más néven drónokat leginkább Afganisztánban és Pakisztánban bevetett gyilkoló gépekként ismeri a nyilvánosság, de a technológia támogatói szerint ezek kisebb és egyszerűbb változatai a mezőgazdasági felügyeleti feladatok ellátásában is igen hasznosak lehetnek. Ezek a kis gépek egészen közeli és rendkívül éles felvételek készítésére is alkalmasak és a műholdakkal ellentétben, amelyek mindig lefelé néznek, a drónokkal szinte bármilyen szögből lehet képet készíteni.

Tesztelik őket például dél-franciaországi szőlőkben, hogy ellenőrizzék, a szőlők kiirtása jogilag és környezetvédelmileg megfelelő módon történik-e. A szőlősgazdák akár 10,000 eurót is kaphatnak hektáronként a nem versenyképes szőlőfajták kiirtásáért, hogy a túltermelés miatt kialakuló „bortavak” kialakulását megakadályozzák.

„Az ellenőrzésnek 100%-os pontosságúnak kell lennie, mert óriási pénzösszegekről van szó,” mondja Philippe Loudjani, az Európai Bizottság elő számú műholdas megfigyelőközpontjának agronómusa az olaszországi Isprában.

„A franciák most azt ellenőrzik, hogy szükség van-e a 10 centiméteres pontosság elérésére, illetve, hogy milyen felbontású képek kellenek.”

A drónokat Olaszországban és kisebb területen Spanyolországban is tesztelik már, ahol a 12,5-25 centiméteres felbontású képek ideálisak a mediterrán térségre jellemző kisebb, vegyes gazdaságok ellenőrzésére.

Az EU gyorsított ütemben próbálja megfogalmazni a „pilótanélküli repülőrendszerekre vonatkozó stratégiát”, hogy lazítsanak a drónok polgári célú felhasználására vonatkozó jelenlegi nagyon szigorú európai szabályozáson.

A héten Brüsszelben megvitatott védelmi bizottsági munkaanyag szerint a drónoknak nemcsak mezőgazdasági ellenőrzési szerepet szánnak, hanem alkalmaznák kartográfiai feladatok elvégzésére, szállítmányozási és határellenőrzésre, az illegális bevándorlás és kábítószer kereskedelem elleni harcra és természeti vagy ipari katasztrófák megakadályozására.

Mit szólnak a jogvédők?

Ben Hayes, a Statewatch kampánycsoport munkatársa aggódik, hogy Európa túl gyorsan és a közvélemény megkérdezése nélkül akarja elkezdeni a drónok használatát.

„Elfogadjuk, hogy sok területen hasznosnak bizonyulhatnak, de… nem vitatták meg, hogy mit fogadnak el és hogyan vélekednek az emberek arról, hogy drónok repkedjenek a földjeik vagy mondjuk a fejük felett egy tüntetésen,” mondja.

Ray Purdy a University Collage London-tól 202 brit és 428 ausztrál (ahol rutin eljárás a műholdas ellenőrzés) gazdát kérdezett meg és azt találta, hogy az ausztrál gazdák egynegyede, a brit farmereknek pedig egyharmada ellenezte csupán a műholdas megfigyelést.

Egyesek aggodalmukat fejezték ki személyi jogaik megsértése miatt, de sokan azt mondták előnyben részesítik a távirányításos megfigyelést az idejüket rabló ellenőrökkel szemben.

Angliában a legtöbben úgy gondolják, hogy a műholdak segíthetnek kivédeni a csalásokat.

„Ilyen a mai világ és ez ellen szerintem nem tehetünk semmit,” mondta Rob Allan.

Forrás: idokjelei.hu Kattintson ide...

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

Drónok támadása Kattintson ide...