Imremajor a másik fenyegetett fél a Hubertus Bt. részéről, akik szerkesztőségünkhöz fordultak, miután látták, hogy előző cikkünkben Balatonfenyves és a térség lakóinak érdekében szólunk.

Előző két cikkünk a privatizáció egyik legszégyenletesebben megszerzett földterületéről és azt 10 Ft/év/hektár  bérlőjéről szólt. Szerkesztőségünkbe újabb adatok érkeztek a lakosság bejelentése alapján, hogy a külföldi cég vegzálja a területen lévő imremajoriakat is.

Imremajor Balatonfenyvestől 3 km-re található település a Nagy-Berek határában 250 fővel. Eredetileg itt az egykori környező majorságokat összefogó településnek tervezték. 500 fő befogadására szolgáló színházépület hangos volt egykoron az előadásoktól. Központi szennyvízrendszerrel dicsekedhetett.

A Hubertus Bt. miután – kapcsolatai révén – a privatizációs törvény megszületése előtt megkaparintotta az ország negyedik legnagyobb állami gazdaságát,  - szinte ingyen -  mindjárt hozzálátott az állami gazdaság majorságainak felszámolásához. Az indok az volt, hogy az állami gazdaság veszteségesen üzemelt, nem termeli a profitot és a megkaparintott óriási magyar földterület ide vagy oda, nem „tud” segíteni az itt élőknek.

Kezdte ezt Imremajorral. Az állami gazdaság egykoron itt szolgálati lakásokat épített fel és aki az állami gazdaságban dolgozott, szinte ingyen kapott lakóépületet, hogy családjával nyugodtan tervezze a jövőt.
Imremajor határában még most is látható az az épület, ami központilag fogadta a szennyvizet. A Hubertus első lépései között volt, hogy „forráshiány miatt” megszüntette a terület központi szennyvízszolgáltatást.

Az imremajoriak fogták az ásóikat és nekilátott mindenki emésztőgödröket ásni. A mai napig is mindenkinek egyénileg kell megoldania a szennyvízellátását.

Az imremajoriak, mint a Balatonfenyvesiek ugyancsak a kertjük végében lévő zsebkendőnyi területen gazdálkodni kezdtek. Bekerítették - és teszik ezt már évtizedek óta.

Most a Hubertus felszólítja Őket, hogy amennyiben nem adják vissza zsebkendőnyi területüket, akkor semmi jóra ne számítsanak. A felszólító levél itt olvasható:

A levél alján olvasható egy név: Bodnár Ákos közös képviselő. Az imremajoriak elmondása szerint ezt az embert Ők soha nem kérték, nem választották, semmiféle alapító-közgyűlést nem tartottak. Ez az ember nem képviseli az érdekeiket, csak úgy rájuk „akasztották” 2003-ban, amikor is a Hubertus véglegesen is meg akart szabadulni a imremajori kolonctól. Igazán mi sem látjuk, hogyan lehetséges a következő  – megalakítják az Imre – Otthon Szolgáltató Kft.-t és eladják az ott élőknek az addigi szolgálati lakásokat. A kft. még ebben évben meg is szűnik.

Azt azért tisztán lássa a kedves olvasó, hogy a Hubertus Bt. óriási állami pénzeket szakít le, úgy hogy folyamatosan leszívja az agrártámogatásokat. Ahogy az alábbi grafikonon is látszik a Hubertus Bt. pl. 2013-ban 1.700  millió Ft támogatást nyelt le a német érdekeltségű cég. Ez a következő támogatásokból adódott össze 2013-ban:

183 millió Ft EMVA – Agrár – környezetgazdálkodás
240 millió Ft Kérődző szerkezetátalakítás
950 millió Ft Területalapú támogatás
  95 millió Ft Anyatehén támogatás
  47 millió Ft EMVA – Agrár – környezetgazdálkodás
  80 millió Ft Húsmarha támogatás - 2007-től elválasztott
102 millió Ft Szarvasmarha tartás extenzifikációs támogatásra – elválasztott

1.697 millió Ft összesen 2013-ban.

Nincs rá bizonyítékunk, de véleményünk szerint nincs magyar ember, aki Németországban kapott állami földterületet bérbe. Ugyanakkor nem 7725 hektárt és nem  0.03 euróért /év/hektárért. Ugye ez nevetséges. Ez csak nálunk magyaroknál lehet.

A Balatonfenyvesen élők - aki járják a vidéket - elmondták, hogy szinte mindig parlagon voltak a területek. A terület nagyságából adódó mezőgazdasági tevékenységének még a nyomait is alg látják itt-ott. A Hubertus Bt. megnyilatkozásaiban az olvasható, hogy a terület vízgazdálkodását tartja rendben és erre megy el a sok-sok pénz. Az itt élők erre is csak mosolyognak, mert látják, hogy az előtérben látható csatornákat „gondozzák” a többit már nem.

A Hubertus Bt. nagyon „szívén viseli” a területén élő emberek életét. Talán a nemzet által fizetett államapparátus jobban odafigyelhetne erre a területre és a kifizetett támogatások felhasználására. A mai nap is olyan magas gaztengerrel, parlagfűvel  találkozhatunk, hogy egy embernél is magasabb.

A magyar föld nem azért teremtetett, hogy nyerészkedjenek rajta a külföldiek, hanem azért, hogy az itt élőknek ne kelljen 400 Ft-os lengyel hagymát, 300 Ft-os francia burgonyát, spanyol répát stb. vennie…
Ameddig az állam szemet huny ezek felett és nem a nemzet érdekeit tartja szem előtt sok-sok ember lesz kiábrándult a politikától.

Előzmények:

Az elherdált magyar föld utóhatásai: rettegnek a Balatonfenyvesiek

A balatonfenyvesiek ragaszkodnak a földjükhöz