A hitelesmagyar.com csapata, kis kitérőt téve fő csapásirányától, a „deviza alapú” lakáshitelek boncolgatásától, számára ismeretlen vizekre evezett, és górcső alá vette a „Gépjármű-vásárlásokhoz” kapcsolódó fogyasztói hitelszerződéseket.

Ezen szerződésekkel kapcsolatos esetleges hitelezői visszaélések bár nem kavarnak fel akkora port, mint egy kilakoltatás, de számukat tekintve messze meghaladják azokat.

A gépjármű-vásárlási hitellel rendelkező adósok, a mai napig nincsenek tisztában azokkal a tisztességtelen feltételekkel, amelyek megtalálhatóak a hitelezővel megkötött szerződéseikben, pedig mint azt már az Európai Bíróság is többször megerősítette, ezen tisztességtelen feltételek nem jelenthetnek kötelezettséget az adósok számára.

2006. márciusától pedig egyenesen semmisnek minősülnek ezen tisztességtelen feltételek.

A továbbiakban az eddig meghozott jogerős ítéletekből válogattunk össze néhány tisztességtelen feltételt a teljesség igénye nélkül.

A Legfelsőbb Bíróság, már 2009.január 6.-án meghozta azon ítéletét, mely arról szól, hogy melyek az irányadó szempontok a

Gépjármű-vásárlásokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelszerződések megkötése során használt általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapításánál.

Elő és végtörlesztés

Tisztességtelen az a kikötés, amely a kölcsön elő- vagy végtörlesztését tiltja, korlátozza, vagy ezen esetben az adós számára arányosan megfizetendő kamatot, egyéb költséget ír elő.

„A Ptk. 292. §-ának (2) bekezdése nem tesz különbséget az egyszeri, illetőleg a több alkalommal történő előtörlesztés felajánlása között, a hitelező minden felajánlott előtörlesztési összeget korlátozás nélkül köteles elfogadni, ideértve a részletekben való törlesztés esetén az egyes törlesztő részletek összegénél magasabb összegű vagy a szerződésben kikötött időpontot megelőző törlesztést is.”

„A Ptk. 292. § (2) bekezdésének második fordulata szerint előtörlesztés esetén a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár, annak kikötése - jogszabály engedélye hiányában - semmis.”

Kamatemelések

Tisztességtelen az a kikötés, amely szerint:

"A Hitelező közrehatásától független, a pénzpiacokon, a vonatkozó jogszabályokban, illetve a hitelezéssel kapcsolatos kockázatokban bekövetkező bármilyen egyéb változás (pl., az irányadó kamatok ugrásszerű változása, monetáris rendszer változása, stb.) függvényében a Hitelezőnek jogában áll a jelen Hitelszerződésre vonatkozó feltételeket, valamint a hiteldíjat a Hitelezőt ért hátrány kiküszöbölésének mértékéig - egyoldalúan módosítani."

„A másodfokú bíróság helyesen ítélte tisztességtelennek az ÁSZF 30. pontjának azon kikötését, amely lehetővé teszi az alperes számára a hitelszerződés egyoldalú módosítását anélkül, hogy erre az esetre lehetővé tenné a fogyasztók számára a szerződés azonnali hatályú felmondásának lehetőségét. A feltételt a Rendelet 2. §-a d/ pontjának második fordulata értelmében minősítette tisztességtelenné.”

Az ítélet teljes szövege, mely további tisztességtelen feltételeket is tartalmaz elolvasható oldalunkon (Gfv.IX.30.316.doc):

Kattintson ide...

A hitelező vételi jogának 5 éven túli meghosszabbítását előíró szerződési feltétel.

A gépjármű-vásárlási hitelek egyik legvitatottabb pontja, a hitelező vételi jogának 5 éven túli meghosszabbítását előíró szerződési feltétel.

Ezen feltétel tisztességtelenségének megállapításáról is született már ítélet a Legfelsőbb Bíróságon 2011. január 25-én.

Tisztességtelen az a kikötés, amely szerint:

„Az Adós tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a kölcsönszerződés lejárata az 5 évet meghaladja, a kölcsönszerződés aláírásával egy másik vételi jogot is alapít, amely - az előzővel megegyező tartalommal (kivéve az időtartamot) - az 5. év lejártát követő naptári nappal lép hatályba, és a kölcsönszerződés hatálya + 15 nap időtartamra fennáll."

„Az ÁSzF azon rendelkezésének, hogy a kölcsönszerződésben öt évre kikötött korábbi vételi jogot annak megszűnésekor ugyancsak a kölcsönszerződésben kikötött, de a korábbi vételi jog megszűnésének napját követő napon hatályba lépő másik vételi jog váltja fel egyetlen oka, hogy a vételi jog öt éves időtartama meghosszabbodjon, tehát a vitatott rendelkezés tipikus esete a jogszabály megkerülésére irányuló, tilos szerződésnek. Azzal, hogy az ÁSzF a második vételi jog hatályának beálltát az első vételi jog megszűnését követő naphoz köti, ugyan két részre osztja az eladót öt évet meghaladóan folyamatosan megillető vételi jogot, de ettől függetlenül ez a rendelkezés érvénytelen, mert célját tekintve a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megkerülésére irányul.”

A hitelező vételi jogának gyakorlása

Tisztességtelen az a feltétel, amely vételi jog kikötésénél nem tartalmazza a pontos vétel- árat, vagy a vételár ár meghatározásának folyamatát, mert ennek hiányában a vételi jogot alapító szerződés érvényesen nem jön létre.

Tisztességtelen továbbá az a szerződési feltétel is, mely értelmében a vételi jog gyakorlása után, bizonyos idő elteltével a hitelező jogosult a gépjárművet bármilyen eladási áron értékesíteni.

„A Ptk. 375. § /1/ bekezdésének 2. mondata szerint a vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően a vételár meghatározása történhet számszerűen és közvetett módon, bármely olyan megjelölés alkalmazásával, melynek alapulvételével a vételár összege megállapítható. A vételár pontos kiszámítását megalapozhatják valamely megjelölt konkrét tények, adatok, körülmények, de megállapodhatnak a felek abban is, hogy egy konkrét személy, egy általuk közösen felkért szakértő értékbecslése szerinti összeget fogadják el vételárként.

A vételárban való megállapodás a vételi jogot alapító szerződésnek is lényeges tartalmi eleme, melynek hiányában a szerződés létre nem jöttnek minősül.”

„a hitelező a tulajdonjog megszerzése után jogosult az adós hozzájárulása nélkül is tovább értékesíteni a gépjárművet és a vételár a vételi jog gyakorlásától számított 15 napon belül nem lehet kisebb az EUROTAX vételárnál, 15 nap elteltével viszont az adásvétel bármilyen vételáron megtörténhet A Ptk. 366. §-ának /1/ bekezdése kimondja, hogy ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. A piaci árral azonban nem tekinthető azonos fogalomnak a 79. pont szerinti „újraértékesítés eredménye", mely a vételi jog gyakorlásától számított 15 nap elteltével történő értékesítés esetén lehetővé teszi, hogy a hitelező a gépjárművet a harmadik személy által ajánlott bármilyen vételáron értékesíthesse.”

Az ítélet teljes szövege, mely további tisztességtelen feltételeket is tartalmaz elolvasható oldalunkon (Pfv.IX.21.323.doc):

Kattintson ide...

Forrás: hitelesmagyar.com

Hét Domb Filmfesztivál szavazás

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

NMHH Médiatanács

Baranya Televízió

Komló és Térsége Televízió

MTI hírfelhasználó

 

Map

free counters