Ma hirdetett ítéletet a Kúria abban a perben, amelyben a devizahitelesek a hitelszerződésük semmissé nyilvánítását követelték arra hivatkozva, az OTP Bank nem tüntette fel költségként a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazott devizavételi és -eladási árfolyam közötti különbözetet. A Kúria arra kötelezte az OTP-t, hogy a 2008. októberétől megemelt árfolyamrés miatt jogtalanul beszedett összeget térítse vissza a felperesnek, de a szerződést utólag életbe tartotta azzal, hogy a szerződés részévé tette az eredetileg alkalmazott árfolyamrést.

Példátlan rendőri készültsége előzte meg a Kúria devizahiteles perének mai ítélethirdetését. A Kúria épülete előtt kordonok vannak, a mellékutcákban rendőri kisbuszok parkolnak. A bírósággal szembeni járdán mintegy 50 tiltakozó egyelőre békés. Az ülésterembe az érdekeltek mellett előzetes regisztráció után 50 újságírót engedtek be.

A közönség soraiban feltűnt Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa és Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetkezet vezetője. Az ítélethirdetés csúszott, mivel az érdekeltek beengedése - a szigorú átvizsgálás során a vizespalackokat is lerakatták a kapuban - elég lassan haladt. Az újságírókat egy órára rendelték be az épületbe.

A Kúria öt tagú tanácsban tárgyalta az ügyet. A pert jogalap nélküli gazdagodás címén indította a felperes.

A Kúria fenntartotta a közbenső ítéletet, azaz kimondta a semmisséget, de a szerződést utolag módosította, visszamenőleges hatállyal érvényesnek mondta ki azzal a kiegészítéssel, hogy az alkalmazható árfolyamrés a 1 százalék lehet, az OTP Bank saját maga által megállapított devizaközépetől történő eltérés +- 0,5 százalék lehet.

Az ítélethirdetésen kiderült, hogy a Kúria árfolyam alatt egy deviza másik devizában kifejezett mértékét érti. Az árfolyam a deviza vételi és eladási árfolyamot jelöli, az érfolyamrés pedig egy százalékos mérték, amely a vételi és eladási árfolyam közötti mértéket jelenti.

A THM célja, hogy a fogyasztó az egymással versenyző banki termékek árait össze tudja hasonlítani, illetve - bár ennek kifejtése a THM-rendeletben kimaradt -, a második alapcél az volt, hogy a szerződéskötéskor előzetesen tájékoztassa az ügyfelet a szerződés kapcsán felmerülő jövőbeli költségekről.

A THM rendelet a banknak fizetett költségeket és az ingatlanbecslés árát tartalmazza. A THM-rendelet 11B paragrafusa a devizahiteleknél kötelezi, hogy a teljesítést forintban kell teljesíteni, úgy, hogy az átváltást a bank által 10 nappal nem régebbi devizaárfolyam alkalmazásával kell teljesíteni. A THM-rendelet szerint ha kétnemű árfolyam kerül alkalmazásra, akkor az adott napon érvényes deviza eladási árfolyamon kell a folyósítást és deviza vételi árfolyamon a hiteltörlesztést kiszámolni. Ez pedig szerepelt a THM mértékben.

A jogerős közbenső döntésben kimondásra került, hogy az alkalmazott THM-ben a bank érvényesítette a deviza vételi árfolyamot.

De az sem vonható le a THM-rendeletből, hogy a deviza árfolyam ne lenne költség - hangzott az indoklás.

A bíróság szerint a THM-rendelet 2. célja nem érvényesül, mivel a devizahiteleknél a futamidő alatt az ügyfelet terhelő költségeket előre nem lehet kimutatni a THM-ből..

A bíróság szerint az adott szerződésben kifogásolható, hogy a devizaközéptől történő eltérés mértékét - 2008. őszén - a bank a futamidő alatt módosította. Ezért állította vissza az induláskor alkalmazott maximum 1 százalékos árfolyamrés mértékét. A bíróság szerint az árfolyamrés mértékét a szerződés kiindulásakor bele kellett volna venni az árfolyamrés kötött mértékét. Ez pótolta most utólag a bíróság.

A bíróság kimondta, hogy az árfolyam változásával kapcsolatos terhekről az ügyfél ugyanakkor pontos tájékoztatást kapott a szerződéskötéskor.

Az is kimondásra került az ítélet indoklásában, hogy jogos volt a devizakonverzió alkalmazása, s hogy ennek költségei vannak, amelyet az ügyfélnek viselnie kell. A Kúria nem osztja ugyanakkor a Legfőbb Ügyész álláspontját, hogy az alap banki szerződéstől elkülöníthető a devizaváltás költsége.

A bíróság szerint a semmisség feltételeit a Hpt. alapján is Polgári Törvénykönyv feltételei alapján lehet megállapítani. A bíróság megállapította, hogy a szerződéskötés idején is joga volt a bíróságnak a semmisség megállapításakor az eredeti állapot helyreállítása helyett a szerződés utolagos érvényességének megállapítására.

A Kúria szerint az első fokú bíróságnak a lefolytatandó új eljárásban a jogtalanul alkalmazott emelt szintű árfolyamrés nyomán felmerülő elszámolásról kell határoznia. A Kúria a peres feleket együttesen kötelezte a perköltség viselésére.

Forrás: napi.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters