Egy év alatt 13 százalékkal nőtt a hazánkban üzemben lévő robotok száma, és a Nemzetközi Robotikai Szövetség további felfutásra számít. Várakozása szerint a GDP-ben 24-ről 30 százalékra nőhet az ipar aránya.

Nagyjából 5400 robotot használtak ipari célra 2016-ban Magyarországon, ami 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 2011–2016-os ötéves időszakban éves átlagban 18 százalékkal több önműködő gép látott el feladatokat – derült ki a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR, International Federation of Robotics) Világgazdaságnak küldött válaszából.

Az eszközök fele kézi munkát kiváltó, úgynevezett kezelőrobot volt, 17 százalék tartozott a hegesztőkategóriába, illetve 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya.

A robotok összlétszámát tekintve 2016-ban Magyarország a 32. helyen állt a globális rangsorban, a tízezer dolgozóra eső ipari robotok száma – ezt a mérőszámot használják nemzetközi összehasonlításoknál a robotizáció szintjének mérésére – hazánkban 57 volt. Ezen belül érdemes kiemelni az autóipart, itt ugyanis 281 robot jutott tízezer alkalmazottra, míg a többi alkategória átlaga csupán 32 volt.

A tízezer dolgozóra eső robotok európai átlaga 99, a régióban kiemelkedő volt Szlovákia és Csehország, ahol 135, illetve 101 ez a mérőszám. Lengyelországban viszont hazánknál is kevesebb, mindössze 32 a tízezer alkalmazottra eső robotok száma, vagyis nagyjából a középmezőnyben helyezkedünk el a térségben.

Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, amely a harmadik legrobotizáltabb ország a világon a sűrűséget tekintve, a tízezer dolgozóra eső automatizált gépek száma 309, a robotok létszámát tekintve pedig az ötödik helyen szerepel. Németországot csak Dél-Korea (631) és Szingapúr (488) előzte meg robotsűrűségben, utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy az ország adottságai folytán az ipar aránya a gazdaságban eleve alacsonyabb a lista élén szereplőkhöz képest. A magyarországi roboteladások 39 százalékkal nőttek 2016-ban az előző évhez képest, ami 717 új gép üzembe helyezését jelenti az IFR adatai szerint.

2011 és 2016 közötti időszakban évente átlagosan 6 százalékkal esett vissza a robotok beüzemelése hazánkban, ez valószínűleg annak tudható be, hogy az új gépek beszerzése jellemzően üzemek építéséhez, nagyobb beruházásokhoz köthető. Feltűnő ugrás látható 2011-ben és 2012-ben, ami nagy valószínűséggel a kecskeméti Mercedes-gyár beindításának is köszönhető. Az eladások terén 2016-ban Magyarország a 33. helyet foglalta el világviszonylatban, tízből hat ebben az évben átadott robot a kezelőrobot-kategóriába tartozott, ezeket elsősorban kohászati, csomagolási vagy eszközkezelési célra használják. A második legnagyobb kategória a hegesztőrobotoké, minden tizedik gép tartozott ide, a többit főként szortírozási, összeszerelési célra használják.

Pozitívan értékeli a magyar robotizációs folyamatokat az IFR, a 2017-től 2020-ig tartó időszakban az eladások emelkedését várja hazánkban a nemzetközi szervezet, elsősorban az autóipari, kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhetően. A járművekhez kapcsolódóan a motorgyártási fejlesztések is növelhetik a roboteladásokat. Az előretekintésében kiemelte az IFR, hogy a kormány elkötelezett az ipar megszilárdításában, ennek példájaként megemlítik az Irinyi-tervet, melynek révén az ipar aránya 24-ről 30 százalékra nőhet a teljes GDP-termelés arányában.

Forrás: vg.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters