Ha az adós és a bank között megkötött szerződésben szerepel az, hogy hogyan lehet meghatározni a fennálló tartozás összegét, akkor a közjegyző által elkészített okirat záradékolható, a Legfelsőbb Bíróság (LB) álláspontja szerint. A végrehajtási záradék kiállításához a szerződő felek közötti jogvita esetén a bank könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét kell elfogadni – ez a kitétel pedig minden szerződésben szerepel, ezért is hivatkozik erre az LB, valamint ezért látják el végrehajtási záradékkal a közjegyzők a közjegyzői okiratokat.

Ugyanakkor kijelenthető, hogy fenti LB döntés 2003-ban született, 3 évvel azelőtt, hogy a jelenleg is hatályban lévő Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) módosították volna. A jelenleg hatályos Ptk. ugyanis kimondja: azokban a fogyasztói szerződésekben, amelyeket 2006. március 01-e után kötöttek, minden olyan szerződési kikötés, melyben az egyik fél dönthet egy pártatlan, harmadik személy helyett a másik fél teljesítéséről, nemcsak tisztességtelennek, hanem semmisnek is minősül. Ennek okán erre a szerződési feltételre jogot alapítani nem lehet, joghatása nincs, végrehajtás alapjául nem szolgálhat. Ennek okán, mivel a deviza elszámolású kölcsönszerződésekben a kölcsön pontosan meghatározott összege nem szerepel, a fenti semmis feltétel hiányában pedig nem állapítható meg a tartozás összege, ezért nem is záradékolható, ennek okán végrehajtásra teljes mértékben alkalmatlan.

E jogszabályhely érdekessége, hogy a Közjegyzői Közlöny 2011. évi 4. száma, mely a közjegyzői okiratok végrehajtását tárgyalja, kizárólag a 2006. március 01-e előtt megkötött szerződésekre, az akkori Ptk. rendelkezései alapján megállapított jogszabályhelyi feltételekkel foglalkozik, a módosítás utániakkal nem. Ezzel mintegy szándékosan vezetik félre úgy a közjegyzőket, mint a végrehajtási eljárást elszenvedő adósokat is. A Közjegyzői Közlönyben található anomáliát tovább bővíti, hogy az abban megjelent elemzés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja nem csupán a Ptk. változásait, hanem a vonatkozó 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet és a 93/13 EGK irányelv rendelkezéseit is.

Abban az esetben, ha a közjegyző pusztán a bank által közölt, a tartozás összegéről szóló információ alapján mégis kiállítja a végrehajtási záradékot, akkor megsérti a végrehajtási törvény 23/C.§. c.) alpontját: Az okiratot készítő közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a kötelezettség (tartozás) összegét. Mint fent említettük, a szerződés ezen kikötést nem, illetve nem pontosan tartalmazza, ennek okán nem záradékolhat. Hangsúlyozzuk: a 2006. március 01 után megkötött szerződések vonatkozásában!

Ha a fenti közjegyzői visszaélés mégis megtörténne, az adós számára egyetlen megoldás marad: kérnie kell a végrehajtási záradék törlését. Ez egy olyan lehetőség, melyet eltitkolnak az adós elől, hiszen a végrehajtási záradék nyomtatványon a tájékoztató részben ez a lehetőség nem szerepel, mintha nem is létezne. Viszont, ha már van ilyen lehetőség, akkor ezzel élni is lehet!

A végrehajtási záradékot kiállító közjegyzőhöz vonatkozó kérelmet jogszabályhely megsértése címén lehet benyújtani – ingyenesen -, akinek ezt a kérelmet kötelező jelleggel el is kell bírálnia (azaz: felül kell bírálnia a saját munkáját). A közjegyzőnek a kérelem elbírálásának eredményéről végzést kell hoznia. Abban az esetben, ha elutasítja a kérelmet, fellebbezés benyújtására lehetőség van. Ez viszont már 10 000 Ft illeték megfizetése mellett nyújtható be, szintén a közjegyzőhöz, aki a fellebbezést köteles a bírósághoz továbbítani. Ha a fellebbezést jogi képviselő útján akarja az adós beterjeszteni, akkor az kizárólag elektronikus úton történhet! Ebben az esetben a bíróság az ügyet nemperes eljárásban bírálja el.

„Belátható, hogy a közjegyző egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy egy több év után felmondott kölcsönügyletnél a fennálló tartozás összegét az elmúlt évek árfolyamváltozásai alapján kiszámolja. Ezt ellensúlyozandó, az adós széles körű végrehajtás megszüntetési perlési jogosultsággal rendelkezik, ahol lehetősége van perben, bíró előtt vitatni a fennálló tartozás összegét” – állítja Dr. Balogh Zsigmond a Közjegyzők Közlönyének 2010/5. számában.

A nemperes eljárások lényege, hogy a bíróság és a közjegyző vonatkozó eljárás során az adós által benyújtott iratok alapján hoz döntést. A fellebbezési eljárás menete megegyezik a végrehajtási záradék kiállításának menetével, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a bank az, aki kimarad az eljárásból, és nem terjesztheti elő védekezését.

Az adós fellebbezésében nem csupán a közjegyző jogsértő tevékenysége taglalható, hanem a deviza elszámolású kölcsönszerződés semmisségének okai is, mivel a semmisség megállapításához így külön eljárásra nincs szükség.

Az LB által kiadott 2/2011 (XII.12.) számú PK. vélemény szerint: A Ptk. 205/A.§. (1.) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek kell tekinteni azt a szerződési feltételt, melyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg, és amelyet az egyik fél a másik fél megkérdezése nélkül egyoldalúan határozott meg. Itt hangsúlyozni szükséges, hogy erre való hivatkozásnál a bizonyítási teher mindig a banké!

A 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet olyan szerződési feltételeket nevesít az 1.§. (1.) bekezdés b.) és i.) alpontjában, melyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek. Az egyik ilyen feltétel, ha a fogyasztóval szerződő felet kizárólagossággal ruházza fel annak megállapítására, hogy a teljesítés szerződésszerű-e, vagy sem. A másik ilyen kikötés, ha kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon, illetve a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt más jogszabályban meghatározott vitamódban érvényesítheti.

A fenti esetekben tehát a bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre, meg kell állapítania a szerződési feltétel tisztességtelenségét, melynek következtében ez a szerződési feltétel 2006. március 01-étől semmisnek minősül. Ráadásul a bíróságnak a semmisség tényét hivatalból kell észlelnie, ezért nagyon fontos, hogy a fellebbezésben az összes, az adós által sérelmezett jogsértés részletesen leírásra kerüljön.

A fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására, illetve az ingatlan és egyéb értékesítésre vonatkozóan halasztó hatálya van.

A végrehajtási záradék visszavonására irányuló kérelem dokumentuma letölthető itt:Kattintson ide...

Forrás: fuzesabonyi-hirhatar.hu a hitelesmagyar.com alapján Kattintson ide...

Kapcsolódó blog bejegyzéseink:

Uzsorások hálójában Kattintson ide...

Fontos tanács hitelfelvételhez Kattintson ide...

Az évszázad pénzügyi csalása Kattintson ide...

Interreg CE1013 REFREsh

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4698979

Jelenleg az oldalon

5
Online