Ismét betáncoljuk magunkat a legjobbak közé, hiszen 2018-ban újra Pécsett, a „tánc fővárosában” kerül megrendezésre a Standard Táncok Formációs Világbajnoksága. Sokaknak talán rejtélyesnek tűnik ez a kifejezés, ezért ideje, hogy egy kicsit utánajárjunk, mit is jelent pontosan a „standard tánc” fogalma.

Kezdő lépések. A formációs tánc megjelenése egészen az 1930-as évekre vezethető vissza, és Oliver Ripman nevéhez köthető. Az akkor még „minta tánc” megnevezést viselő táncsport Angliából indult hódító útjára, és villámgyorsan elterjedt a kontinens többi országában is. A versenyeken megjelenő stílus az egyes párok és a teljes társulat számára közösen felépített koreográfiával hívatott elbűvölni nézőit.

Az első hivatalos világbajnokságot 1909-ben tartották, ám ekkor még más tánc-összetétellel. Az angol keringőt, a slowfoxot, a quickstepet és a tangót (melyek jelenleg is a standard táncok közé tartoznak) csak 1929-ben fogadták el hivatalosan.

Fő a harmónia. A formációs világbajnokságok egyik eleme az angolkeringő, vagy más néven a „lassú keringő”. Az elnevezésnek történelmi okai vannak: tulajdonképpen a bécsi keringő lelassított verziójáról van szó, melyet lassan áradó, harmonikus forma és ¾-es ütem jellemez. Zenéje szentimentalista, érzéki vonásokat ébresztő jellege a lassú és egyenletesen lendülő, térben haladó fordulómozgásokban nyilvánul meg, melyek törésmentesen uralják a táncparkettet.

A tánc, amit Te is ismersz!  A tangó latin mivolta miatt egyértelműen a standard táncok „kakukktojása”. Két fajtájáról beszélhetünk: az argentin tangó a divattánc-versenyek egyik népszerű eleme, a szabványosított angol tangó pedig a standard táncok közé sorolható. Eredete meglehetősen vitatott, Európában 1912-ben rendkívül népszerű táncformává vált. Ez volt az a tánc, melyet a pápa is tiltott. A 20. század elején hosszú éveken át tilos volt tangózni, a szabályszegőket letartóztathatták és el is ítélhették. Természetesen az évek múlásával a szigor is enyhült, így a tangó visszatérhetett a parkettre.

Az osztrák ősatya. A bajnokság legrégebbi tánca a bécsi keringő. A megnevezést csak utólagosan, az azonosíthatóság végett kapta, az angolkeringő megjelenése miatt. Hagyományosan a bécsi keringőt tartjuk a legrégibb társastáncnak, melynek gyökerei már a 17-18. században megtalálhatók. A tánc hat lépésből áll, két ¾-es ütemre felosztva, és egy teljes fordulással összekötve.

Sikló sasszé, avagy a slowfox. Eredete a 20. század elejére tehető, az akkoriban rendkívüli népszerűségnek örvendő Onestep stílusirányból vált ki; annál lassabb, lineáris előre haladó lépésmintákat követő, művészien megformált, hosszú és sikló járómozgáson alapuló táncforma. A slowfox haladó táncnak számít, technikailag meglehetősen igényes mozgásforma.

A tánciskolák kedvence. A standard tánc világbajnokságokon megszokottan az ötödik és egyben utolsó elem a quickstep. Meglepő lehet ugyan, de a slowfox-szal közös múltra tekintenek vissza, hisz mindkét tánc eredete a 20. század elején elterjedt Onestepben keresendő. A quickstep gyors, folyamatos futómozgásokkal válik dinamikussá, elsöprő tempóját és stílusát a „quick” és „slow” lépések állandó váltakozása adja. Zenei aláfestése és mozgáskultúrája miatt a közönség nagy kedvence.

Forrás: Szigo Ktse

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters