Olümpiát szökőárak rombolhatták le, nem pedig földrengések és a közeli folyó áradásai, mint korábban feltételezték - állítja Andreas Vött, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem földrajzi intézetének professzora, aki elméletét a Korinthoszban sorra kerülő nemzetközi konferencián ismerteti szeptemberben.

A Johannes Gutenberg Egyetem tudósain kívül a projektben részt vettek a görög műemlékvédelmi hatóság szakértői, a Német Régészeti Intézet, valamint az Aacheni, Darmstadti, Freiburgi, Hamburgi és Kölni Egyetem kutatói.

Andreas Vött munkatársaival az úgynevezett paleocunamikat kutatja, azokat a szökőárakat, amelyek a Földközi-tenger térségének keleti részét sújtották az elmúlt tizenegyezer év során - olvasható a Johannes Gutenberg Egyetem honlapján. Kattintson ide...

A legutóbbi időkig úgy tartották, hogy Olümpiát Kr.u. 551-ben egy pusztító erejű földrengés semmisítette meg, majd a romvárost a közeli Kladeiosz-folyó ismétlődő áradásainak hordaléka temette be.

Mint a professzor rámutat, az ókori Olümpiát alig 250 éve találták meg, a romvárost ugyanis 8 méteres üledékréteg borította.

"Az üledékréteg összetétele és vastagsága semmiképp sem tükrözi a völgy geomorfológiai struktúráját, sem a közeli Kladeosz-folyó hidraulikai képességeit, vagyis kevéssé valószínű, hogy a romváros betemetődése az aprócska folyam műve lett volna" - hangsúlyozza Adreas Vött.

Mint kifejtette, az üledékréteg puhatestűek (Mollusca) héját, csigák (Gastropoda) házainak sokaságát, valamint különböző mikroorganizmusok, például egysejtű likacsos-héjúak (Foraminifera) maradványait tartalmazta.

"Ezek a leletek egyértelműen az üledékréteg tengeri eredetére utalnak" - fogalmazott Andreas Vött professzor.

Hozzátette: ezt az óriási mennyiségű üledéket csak hatalmas természeti erők voltak képesek a szárazföld belsejébe szállítani, s elérni Olümpiát, amely 33 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. A legkézenfekvőbb magyarázat az ismétlődő cunamik.

"Az ókorban Olümpia, amely napjainkban 22 kilométerre van a tengertől, legkevesebb 8 kilométerrel távolabb volt a partvonaltól. A tenger felől érkező szökőár az Alfiósz-folyó keskeny völgyébe hatolt, majd a szökőár végigszáguldott a Kladeiosz-folyón, s elöntötte Olümpiát. A víz szintje csak lassan csökkenhetett, mivel útját elzárta a folyómederben felhalmozódó üledék.

Az üledék különböző rétegeinek elemzése arra világít rá, hogy Olümpiában ez az eseménysor többször is megismétlődött az elmúlt 7000 év során. Ez játszódhatott le az egyik legkésőbbi szökőár alkalmával a Kr.u. VI. században, amely végleg lerombolta és betemette Olümpiát.

A szökőár-elméletet támasztja alá, hogy az Olümpia környéki dombok tenger felőli oldalát borító üledéknek ugyanaz az összetétele, mint a romvárost betemetőének.

Andreas Vött szerint a földrengés elmélete már csak azért sem helytálló, mert ha szeizmikus események rombolták volna le Zeusz templomát, a szentély leomló oszlopai egymásra zuhantak volna, nem pedig "úsznának" az üledékben.

A szökőár a legújabb korban sem ismeretlen a Földközi-tenger térségében, ahol gyakoriak a földrengések. Az egyik legutóbbi cunami 1908-ban volt, amelyet a Messinai-szoros térségét megrázó földrengés váltott ki. A földmozgások és az azt követő szökőár százezer áldozatot követelt. Harminc méter magas árhullámot regisztráltak 1956-ban az Égei-tenger déli részén.

"A történelmi feljegyzések elemzése pedig arra világított rá, hogy Görögország nyugati részén átlagosan 8-11 évente pusztított szökőár" - jegyezte meg Andreas Vött professzor.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 520 236 megtekintés

Videó: 52 190 108 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7460927

Jelenleg az oldalon

5
Online

Interreg CE1013 REFREsh