Az állami megfigyelések közel sem fikciók, állítja három olyan szakember, akik korábban az amerikai kormánynak, illetve az USA Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) dolgoztak.

Egyikük Thomas Drake az amerikai légierő veteránja, aki az NDK ellen kémkedő NSA-repülőgépeket vezette, majd a hivatal egyik kiértékelő részlegének élére került. Kém volt, aki hitt az országában és abban, amit csinált, azonban nem értett egyet azzal, hogy az NSA 2001. szeptember 11. után az amerikai állampolgárokat kezdte lehallgatni. A titkosszolgálat gyakorlatilag a Fehér Házzal karöltve megsértette az ország alkotmányát. Egyike volt azoknak, akik információkat adtak ki a használt programokról és az úgynevezett Trailblazer projektről, ezért cserébe tíz pontból álló vádirattal kellett szembenéznie. A tapasztalatai a terrorizmus elleni háború ellenségévé tették. "A terrorizmus elleni háborúnak nem szabadna olyan háborúvá válnia, amely az etikai alapelvek és az emberi jogok ellen folyik. 2001. szeptember 11. után az USA-ban minden alap és ok nélkül feláldozták a polgári jogokat és a szabadságjogot" - jelentette ki.

Olyan dokumentumokba engedett bepillantást egy újságírónak, amelyek nem voltak titkosak, ennek ellenére később szigorúan titkosra változtatták a besorolásukat. Két és fél éven át az állam ellenségként kezelték, 35 év börtönt is kaphatott volna, de bizonyítékok hiányában végül kénytelen voltak ejteni az ügyét. Drake leszögezte: "A Stasi nagyon örült volna a felszerelésünknek. Én mindenesetre nem szeretnék olyan államban élni, mint amilyen egykor az NDK volt."

Willaim Binney, az NSA korábbi műszaki igazgatója rántotta le a leplet arról a titkos megfigyelési programról, amelynek célja az amerikai állampolgárok ellenőrzése volt. Szerinte a megfigyelési programok hátterében a pénz áll és rendkívül sokan lettek milliomosok a piszkos módszereknek köszönhetően. Ő számolt be az NSA új, kétmilliárd dollárba kerülő adatelemző központjáról is, amit Utah államban hoznak létre és amely legalább 100 évig (!) képes eltárolni a kommunikációs információkat. Részt vett a ThinThread nevű szoftver kifejlesztésében és beszámolt arról, hogy csak az AT&T naponta több százmillió adatcsomagot ad át az NSA-nak. A ThinThread fejlesztésekor a program percenként 20 terabyte információt elemzett ki, ma már ez a mennyiség 5 petabyte.

Jesselyn Radack, az amerikai külügyminisztérium munkatársa volt 2001-ig és az etikai szabályok betartásáért felelt. Ekkor jelentek meg az első amerikai és szövetséges csapatok Afganisztánban. Később őrizetbe vettek egy John Walker Lindh nevű katonát, az "amerikai tálibot". Lindh amerikai állampolgár, akit ügyvéd nélkül hallgattak ki, majd meg is kínozták. Az így kicsikart vallomást arra használták fel, hogy terroristaként állíthassák bíróság elé, halálbüntetés lebegett a feje fölött. Radack olyan bizonyítékokkal rendelkezett, amelyek alátámasztották, hogy az eljárások törvénytelenek voltak és rámutatott, hogy az amerikai kormány hazudott és mindent elkövetett az eset eltussolására. Egy idő után nem tudott tovább hallgatni és átadta a bizonyítékokat a sajtónak.

Miután otthagyta a külügyminisztériumot, két ügyvédi irodában sem kapott állást, nyomozást is folytattak ellene és a neve felkerült az úgynevezett No-Fly listára, amire általában terroristák és terroristagyanús személyek neveit helyezik el. Ezután az ügyvédi kamaránál is panaszt emeltek ellene, ráadásul a vádpontokba nem tekinthetett bele. Ennek ellenére büszke arra, amit tett. Ugyan Lindh még mindig börtönben ül, de nem ítélték halálra, mert a dokumentumok megjelenése után a vádirat gyakorlatilag kártyavárként omlott össze. Az ügyvéd jelenleg azért harcol, hogy a hozzá hasonló úgynevezett whistleblowerek jobb védelmet kapjanak. (A kifejezés alatt azokat a meggyőződéses személyeket értik, akik nyilvánosságra hozzák egy szervezet vagy társaság rossz cselekedeteit.)

Az amerikai kormány ma sem adta fel az ellenőrzésre vonatkozó terveit. A Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) lehetővé teszi a titkosszolgálatoknak, hogy bírói engedély nélkül minden amerikai állampolgárt lehallgassanak, ha arra utaló jelek vannak, hogy az adott személy vagy a vele kapcsolatban álló illető külföldön tartózkodott. 2008 márciusában derült ki, hogy titokban figyelt meg embereket az NSA, majd az vált ismertté, hogy a hivatal Irakban amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit rögzítette. Az akciók ellenére a terrorvédelem nem volt hatékony és 2010 áprilisában bebizonyosodott, hogy a lehallgatási program jogellenes volt.

Forrás: sg.hu

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3802029

Jelenleg az oldalon

12
Online