A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket.
    A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.   

"Nem tudjuk még, hogyan hatnak a teknősökre a műanyagrészecskék. Kis méretük miatt úgy haladnak át a tápcsatornán, hogy nem tömítik el, mint a nagyobb darabok. További kutatásoknak kell kideríteniük, hogy befolyásolják a vízi élőlények szervezetét az apró szemcsék" - mondta Emily Duncan, az Exeteri Egyetem ökológusa, aki a plymouthi tengerbiológiai laboratóriummal és a Greenpeace kutatólaboratóriumával dolgozott együtt a tanulmányon.   

A mikroszemcsék szennyezettek lehetnek, baktériumokat, vírusokat hordozhatnak a felszínükön, de az is lehet, hogy sejtszinten ártanak az állatoknak - tette hozzá.   

A vizsgált 102 teknősben több mint 800 szintetikus részecskét találtak, azonban csak a tápcsatornájuk egy részét kutatták át, becsléseik alapján akár ennek hússzorosa is lehet az összes mikroszemcse száma.   

A kutatók szerint a lenyelt műanyagok valószínűleg a szennyezett tengervízből és az üledékből, a megevett állatokból és növényekből jutottak a teknősök szervezetébe.   

A vizsgált állatok vagy a partokra vetődve pusztultak el, vagy halászok hálóiba keveredtek. Három helyen gyűjtötték őket össze: az atlanti példányokat Észak-Karolinában, a csendes-óceániakat az ausztráliai Queenslandben, a földközi-tengerieket Ciprus északi részén.

Forrás: MTI / phys.org

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 74 810 272 megtekintés

Videó: 47 974 765 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6888088

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh