Kitűzték a Crew Dragon első indulási időpontját, a személyszállító űrhajó a tervek szerint május végén két amerikai asztronautát visz a Nemzetközi Űrállomásra.

A start tervezett időpontját Jim Bridenstine, a NASA vezetője jelentette be. Az űrügynökség közlése szerint a SpaceX Falcon-9 rakétája május 27-én két űrhajóst visz az ISS-re, ahová 2011. július 8., vagyis az utolsó űrsikló indulása óta először startolhat az Egyesült Államok területéről embert szállító űreszköz.

A floridai Kennedy Űrközpontból tervezett indulásra persze a COVID-19-járvány még hatással lehet. Az államban jelenleg a feltétlenül szükséges tevékenységek végzőin kívül mindenkit otthonmaradásra köteleznek, de az erre vonatkozó rendelet április 30-án lejár, és a szövetségi kormánynak addig és utána is tág lehetőségei vannak annak meghatározására, hogy mi számít feltétlenül szükséges tevékenységnek. A Crew Dragon elindítása pedig az eddigiek alapján ezek közé tartozik.

Többen ugyanakkor korainak tartják a kitűzött startot.

„Nem vagyok biztos benne, hogy a jelen helyzetben elsődleges fontosságú, hogy két embert feljuttassunk oda, ahová 20 éve küldözgetünk űrhajósokat, és ennek kapcsán életeket veszélyeztessünk” – mondta el Lori Garver, a NASA volt aligazgatója pár nappal ezelőtt. A szakértő azt is hozzátette, hogy a veszély nem is csak a kilövésre vonatkozik, hanem általánosságban arra, hogy a küldetés időpontjához való ragaszkodás miatt az elmúlt hónapban a NASA-nál és a SpaceX-nél is sokkal többen jártak be dolgozni, mint ami a járványhelyzetben indokolt lenne.

Ami a startot illeti, a NASA illetékesei elmondásuk szerint mindent megtesznek a biztonságos lebonyolítás érdekében. Nézőket egyáltalán nem engednek a helyszínre, és az ilyenkor népszerű helyeket, például a floridai „űrpartot” is lezárják majd, a kilövésnél pedig korlátozott számú újságíró és tévéstáb lehet jelen.

A starthoz azonban így is szükséges lesz nagyjából 350 NASA-munkatárs és több száz SpaceX-alkalmazott jelenléte, mondta el Bridenstine egy korábbi interjúban, hozzátéve, hogy mindent megtesznek, hogy a dolgozók egymástól a szokásosnál távolabb, kisebb létszámú műszakokban végezhessék munkájukat, illetve védőfelszerelést is biztosítanak azok számára, akiknek erre szükségük van a munkához.

TESZTEK ÉS KÉSÉSEK

A május végi kilövés célja, hogy először teszteljék élesben, utasokkal a SpaceX Dragon űrhajójának személyszállító változatát. A Crew Dragon először 2019 márciusában járt az űrben, ekkor sikeresen dokkolt az űrállomással. Akkor úgy tűnt, hogy az első emberes tesztrepülésre rövidesen sor kerülhet, azonban miután tavaly áprilisban egy hajtóműteszt során megsemmisült egy másik Crew Dragon, ismét jelentős csúszások következtek. Idén januárban azonban végre újra sínre kerültek a dolgok, miután a SpaceX sikeresen tesztelte a mentőrendszert, amelynek kilövés közben van szerepe, hiszen probléma esetén azonnal képes leválasztani is eltávolítani az űrhajót a hordozórakéta közeléből.

A SpaceX szerencséjére legnagyobb riválisuk, a Boeing is kudarcokba és késésekbe ütközött. A másik cég által fejlesztett Starliner űrhajó 2019 decemberében egy szoftverhiba miatt nem volt képes randevúzni az űrállomással. Az ennek kapcsán kezdeményezett vizsgálat során aztán más hibákat is találtak, így a Boeing egyelőre nem tűzött ki újabb időpontot az ember nélküli tesztrepülésre sem, és jelenleg abban reménykednek, hogy a jövő évben már képesek lesznek emberes repülésekre is.

Ami a SpaceX május 27-én kezdődő küldetését illeti, ez elviekben egy rövid, két hetes időtartamot ölel fel, de a NASA nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy menet közben meghosszabbítják a felvitt két űrhajós fenntartózkodását.

A Crew Dragon jelen változata az űrügynökség szerint 110 napig maradhat Föld körüli pályán, vagyis eddig nyújtható a fenntartózkodás.

A SpaceX és a NASA prioritásai a jelen helyzetben valóban kicsit időszerűtlennek tűnhetnek, de az a helyzet, hogy nem sok választásuk van, és nagyon sok tényezőt kell mérlegelniük. A NASA több éves csúszásban van, ami az amerikai emberes űrrepülést illeti, és saját releváns programja, az Orion (amelynek fejlesztését a Lockheed Martin vezeti), még inkább el van maradva, mint az űrügynökség által versenyeztetett és támogatott kereskedelmi cégek.

A késések pedig azzal járnak, hogy a NASA lassan egy évtizede az oroszokra kénytelen hagyatkozni, hogy űrhajósai eljussanak az űrállomásra. A tét tehát óriási, és mivel a januári sikeres tesztrepülés óta minden érintett gőzerővel dolgozik a májusi küldetésen, ha újabb halasztás lenne, az anyagilag és a befektetett energiákat tekintve is hatalmas veszteséggel járna.

SZÜKSÉGES JELENLÉT

De az időzítés más szempontból is kulcsfontosságú. Az ISS-en szolgáló űrhajósok 2011 óta Szojuzokon utaznak az űrállomásra, mivel az űrsiklóprogram befejeztével egyszerűen nem volt más lehetőség annak elérésére. Az oroszok ugyanakkor, számítva arra, hogy az amerikaiak rövidesen előállnak egy saját megoldással, már korábban elkezdték visszafogni a Szojuzok gyártását, így ha mégsem sikerülne a SpaceX kilövése, a NASA a korábbiaknál sokkal kevesebb helyet tudna vásárolni az oroszoktól, vélhetően jóval drágábban. Míg 2017-ben még évi négy utat tudtak le az oroszok, 2018-ban és 2019-ben már csak háromszor repült a Szojuz, idénre pedig összesen 2 út van betervezve.

Jelenleg egy amerikai és két orosz űrhajós (Christopher Cassidy, Anatolij Ivanyisin és Ivan Vagner) van az ISS-en, ők április 9-én érkeztek meg, a legénység mostanáig szolgálatot teljesítő másik fele – két amerikai és orosz űrhajós (Jessica Meir, Drew Morgan és Oleg Szkripocska) – pedig április 17-én visszatért a Földre. Szó esett arról, hogy esetleg az utóbbi trió küldetését meghosszabbítanák a járványra való tekintettel, hogy az április 9-i kilövés elmaradása esetén se maradjon ember nélkül az állomás, de ezt végül nem lehetett megvalósítani, mivel az űrhajósokat szállító Szojuz csak 210 napra van validálva az űrben, és ez a határidő ennek a hétnek a végére letelt volna.

A következő Szojuz-start októberre van kitűzve, amikor a jelenlegi legénység küldetése véget ér, tehát ha nem sikerül amerikai űreszközzel embereket feljuttatni az űrállomásra, marad a csökkentett létszám a fedélzeten, ahol októbertől már csak egyetlen űrhajós képviselné az Egyesült Államokat, utána pedig valószínűleg egy sem.

A SpaceX viszont a májusi út mellett augusztusra is tervez egy kilövést (az első, már nem tesztútnak minősülő utat), így ha sikerrel járnak, idén is négyszer érkezhetnek emberi űrhajósok a fedélzetre. Míg a májusi fuvarral Douglas Hurley és Robert Behnken a tervek szerint mindössze két hétre megy fel (de lehetséges, hogy végül ennél végül hosszabb ideig maradnak), addig az augusztus tervezett starttal már az űrállomáson az utóbbi években megszokott, 6 hónapos küldetésre küldenének fel három amerikai és egy japán asztronautát (Michael Hopkins, Victor Glover, Shannon Walker és Nogucsi Szóicsi személyében).

A Crew Dragon startjának menetrend szerinti megtartása mellett szól tehát, hogy csak így lehet folyamatos amerikai jelenlétet biztosítani az ISS-en, ahogy az is, hogy ha az amerikaiak nem lépnek, a következő időszakban csak csökkentett legénységgel működhet tovább az űrállomás, ami kevesebb kutatást és kísérletet tesz lehetővé.

HIBA VAGY MOTIVÁCIÓ?

A májusi küldetés kritikusai szerint ugyanakkor felelőtlenség a járvány közepette erőltetni az indítást. Azon túl, hogy a küldetés veszélyezteti a földi személyzetet, a sürgetés azért is érthetetlen, mert a járványnál sokkal kevésbé nyomós okok miatt is rendszeresen halasztanak el kilövéseket, például ha egy kicsit is kedvezőtlen az időjárás, szögezi le Garver. Arról nem is beszélve, hogy milyen katasztrofális lenne, ha az űrállomásra is feljutna a vírus.

Bridenstine elmondása szerint ennek megakadályozására mindent megtesznek. A földi személyzet a szokásosnál jóval ritkábban és kisebb számban érintkezik az űrhajósokkal, Hurley és Behnken, az űrsiklóprogram két veteránja pedig két héttel az indulás előtt szigorú karanténban vonul, ami egyébként is része az űrbe indulás előtti procedúrának.

Míg Garver szerint a májusi start kapcsán a NASA a jelek szerint ismét magára öltötte azt az űrverseny alatt jellemző szemléletmódot, amely szerint az űrügynökség a leglehetetlenebb helyzetben is képes megvalósítani céljait, és a kudarc egyszerűen nem opció. Ez azonban a jelen helyzetben ez nagyon félremehet, véli a szakértő. A közvélemény ugyanis könnyen ellenük fordulhat, és nehezményezheti, hogy miközben a Földön emberek halnak meg, az űrügynökség további életeket kockáztat annak érdekében, hogy két embert feljuttasson az űrállomásra.

A NASA ugyanakkor nem titkoltan pontosan ezzel ellentétes fogadtatásban reménykedik. A küldetés stratégia fontosságának hangsúlyozásán túl úgy vélik, hogy erre azért is éppen most van szükség, mert óriási igény van az emberekben valamiféle sikerre. Egy ilyen jelentőségű, sikeres kilövés pedig megadhatja ezt érzést az Egyesült Államok polgárainak, véli Bridenstine.

Forrás: ipon.hu / nasa.gov / technologyreview.com

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4384264

Jelenleg az oldalon

12
Online