Az emberek gyakran nem ismerik fel, hogy mely információk igazak és melyek nem.

Az amerikai választások kapcsán a Facebookot számos politikus vádolta az álhírek kritikátlan terjesztése miatt, amelyet maga a platform alapítója, Mark Zuckerberg is kénytelen volt elismerni. Felmerült, hogy a jövőben a közösségi portálok felelhetnek a megjelenő tartalmakért, mellyel Sam Wineburg, a Stanford Egyetem professzora nagyon is egyetértene.

"Létezik egy mítosz, hogy a fiatalság "digitális intelligenciával" rendelkezik, mert annyira jól bánik a digitális eszközeivel, de ez nem igaz. A 12 évesektől a kollégistákig bezárólag a fiatalok nagy része rosszul különbözteti meg egymástól, hogy az internetes információk igazak-e vagy sem. Kutatásom szerint a 12 és 13 évesek 80 százaléka nem tudott különbséget tenni a hírek és a reklámok között. Az újságírást sok országban szponzorált tartalmakból finanszírozzák. Ezek olyan hirdetések, amelyeket az újságírói szövegek közé helyeznek el. Ugyan az ilyen anyagok fölött ott szerepel a felirat, hogy "szponzorált tartalom", de az online lévő fiatalok többsége nem tudja, hogy ez mit jelent" - jelentette ki Sam Wineburg.

A Stanford Egyetem professzora példaként említette, hogy középiskolásoknak megmutattak két cikket a klímaváltozásról. Az egyiket gazdasági újságírók készítették, míg a másik ugyanazon az oldalon jelent meg, de a Shell fizette. A diákok közel 70 százaléka az utóbbit találta hihetőbbnek. Ennek oka nagyon egyszerű: az interneten minden oldalról információk bombáznak minket, és ahhoz, hogy ezzel meg tudjunk birkózni, néhány egyszerű szabályt alkalmazunk. Ezek egyike, hogy az adatok és a statisztikák hitelességet generálnak. A Shell anyagában volt néhány táblázat és grafika, amelyek meggyőzőek voltak - függetlenül attól, hogy ki állította össze azokat és az illetőt milyen érdekek vezérelték.

Az is nagyon sokat számít, hogy miként prezentálnak egy információt - ez igaz a világhálón kívül is. Egy teljesen új valóságban élünk: az internet előtti médiában általában szakértők beszéltek a szakterületükről, az újságírók pedig megvizsgálták az információkat és feldolgozták azokat. Ez a felelősség azonban most mindenkié, megszűnt a kapuőri szerep az ellenőrzés minden előnyével és hátrányával együtt, és erre korábban az emberiség történetében még soha nem volt példa.

"Egy átlagos állampolgár bizonyos eszközökkel, s némi ügyességgel, megtévesztéssel és ravaszsággal több millió embert befolyásolhat. Ismert tény, hogy Los Angeles egyik elővárosában élő férfi a szobájából a Facebookon keresztül terjesztett álhíreket. Többen olvasták a történeteit, mint a USA Today-t, amely az ország egyik legnagyobb napilapja. A sajtószabadság a kisemberekre is kiterjed, a politikai eseményekhez kötődve honlapok jönnek létre, amelyek azt a hatást keltik, hogy függetlenek, de valójában a saját érdekeiket képviselik." - mondta a szakember

"Azt a hazugságot, hogy Donald Trumpot a pápa is támogatja, egymillió alkalommal osztották meg egymással a felhasználók. Az interneten megfigyelhető - akár az újonnan megválasztott elnök esetében is -, hogy az információkat eloldozzák a forrásaiktól és így terjesztik. A tényeknek ellenálló ideológusok mindig lesznek, ezen nem tudunk változtatni. De minden kritikusan gondolkodó ember tudja, hogy az információ és a forrás szorosan kapcsolódik egymáshoz - az üléspont meghatározza az álláspontot."

"Az újságoktól - függetlenül attól, hogy liberális vagy konzervatív nézeteket képviseltek - mindig elvártak egy bizonyos alap tisztességet a másképp gondolkodókkal szemben. Az objektív újságírás mindig megpróbált különböző véleményeket megjeleníteni. Az interneten viszont mindenki létrehozhatja a saját visszhangkamráját, amely kizárólag az ő véleményét erősíti meg. A Facebook a viselkedésünkre és az érdeklődésünkre szabja a dolgokat és gondoskodik arról, hogy minél mélyebbre ássuk el magunkat az előítéleteinkben és az elfogultságunkban."

Ennélfogva szerinte Mark Zuckerberg nyilatkozata - melyben visszautasította felelősségét az álhírekkel kapcsolatban - mélységesen tisztességtelen és őszintétlen volt. Úgy véli, el kellene ismernie, - éppúgy, ahogy azt Robert Oppenheimer az atombomba kifejlesztése után megtette -, hogy a Facebookkal egy pusztító erejű eszközt szabadított a világra. Mindent be kell vetnie azért, hogy ez az eszköz a békét és ne a pusztítást szolgálja. Zuckerberg is egy bombát hozott létre és vállalnia kell ezt a felelősséget. A Facebooknak vagy meg kellene jelölnie vagy el kellene tüntetnie az álhíreket, hiszen a platform erőforrásai és algoritmusai a pornográf anyagok esetében is működnek.

"Persze nem elég, ha csak a Facebook változik meg, a felelősség az oktatásé is. Alapvetően újra kell gondolnunk, hogy milyen kompetenciákra van szükség ahhoz, hogy valaki az interneten keresztül tájékozódhasson a világról. Szükség van egy online jogosítványra" - hangsúlyozta Sam Wineburg. Ahogy egy diák kilép az iskola kapuján, máris fellép a Twitterre vagy a Facebookra. A legtöbb oktatási intézmény struccpolitikát folytat ebben a kérdésben és ahelyett, hogy felismerné, hogy a mai generáció teljesen más módon tájékozódik, sokszor inkább megtiltja az iskolán belül az internethasználatot. Ilyen módon létrejön egy sebezhető generáció, amely nincs felvértezve a világhálón fellelhető mérgek ellen. Pedig pont arról lenne szó, hogy tudatosuljon a diákokban, hogy online is vannak veszélyek."

Michael Lynch filozófus tökéletesen foglalta össze ezt a dolgot: a világháló minden idők legjobb tényellenőrző eszköze és ezzel párhuzamosan a legjobb eszköz a saját előítéletek megerősítésére. A kérdés csak az, hogy az internet körültekintőbbé és tájékozottabbá tesz bennünket vagy előítéletessé? Az egyetlen válasz erre az oktatás. Fontos lenne, hogy a fiatalokat megtanítsuk arra, hogy kötelességüknek érezzék a pontosságot és a gondoskodást. Az, hogy gond nélkül szörfölni tudnak a világhálón, még önmagában nem jelenti azt, hogy értik is annak mechanizmusait.

Csak akkor tudatosulnak általában bennünk a gyengeségeink, ha történik valami. Elsőként tehát meg kell mutatni a diákoknak, hogy mennyire könnyen megtéveszthetők és kijátszhatók az interneten. Fontos, hogy amint internetezni kezdenek, legyen bennük egy alap szkepticizmus. Ugyanakkor az is tény, hogy a tanárok is gyakran megvezethetők, ők is segítségre szorulnak. Amennyiben úgy nézzük, ebben a dologban mindenki csődöt mond. Ez egy globális probléma, független a státusztól vagy a képzéstől.

Wineburg a tanulmánya mellett készített egy másik anyagot is, melyben ugyanilyen eredményekre jutott a doktori címmel rendelkező akadémikusok tekintetében is. Úgy vélte, hogy ez nem meglepő, ugyanis a képzéssel megjelenik az arrogancia is. Az internet kérdésében mindannyian okosabbnak tartjuk magunkat annál, amilyen okosak valóban vagyunk.

Forrás: sg.hu / zeit.de

Interreg CE1013 REFREsh

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4702202

Jelenleg az oldalon

5
Online