http://komlomedia.hu/9-kulfold/1735-ciprusnal-lehet-europa-gazellatasanak-a-kulcsa#sigProIdf7b1c66a59
Egyelőre kérdéses, hogy a ciprusi rendezés előmozdítója, vagy éppen ellenkezőleg újabb akadálya lesz a szigetországtól délre a tenger alatt feltárt jelentős gázkészletek kiaknázása, aminek lehetőségéért több mint egy tucat ország tucatnyi cége verseng.
Az északi és a déli után egy harmadik európai energiafolyosó létrehozását reméli a ciprusi kormány a szigetország partjaitól délre, a földközi-tenger keleti medencéjében talált óriási gázkészletekre alapozva – jelentette ki Nicosiában brüsszeli tudósítóknak az ország energiaügyi minisztere.
A tavaly szeptemberben a földközi-tengeri szigetország partjaitól délre elvégzett próbafúrások alapján szakértők az ország minisztere szerint körülbelül 1,4 ezer milliárd köbméterre becsülik a kitermelhető gázkészletek mennyiségét. Neoklisz Szilkiotisz úgy véli, hogy országa erre alapozva regionális energiaelosztó központtá nőheti ki magát és fontos szerepet játszhat a jövőben az európai energiaellátás szavatolásában.
Ciprus arra számít, hogy 2017-től saját energiaellátását a teljes egészében még nem is ismert mennyiségű gázkészletekből biztosíthatja, 2019-ben pedig megkezdődhet a gázmezők nemzetközi kereskedelmi célú kiaknázása. Nicosiában remélik, hogy 2019 és 2020 között az éppen az EU-tól, az IMF-től (és részben Oroszországtól) pénzügyi mentőövet kérő országnak már jelentős bevételei származnak majd a földgáz értékesítéséből. Szilkiotisz elmondta, hogy 8-10 milliárd euró költséggel a földgáz cseppfolyósítására alkalmas LNG-terminál építését tervezik, de gázvezeték(ek) építésének lehetőségét is élénken tanulmányozzák.
A ciprusi miniszter brüsszeli tudósítók kérdésére közölte, hogy óriási befektetői érdeklődés nyilvánul meg a gázkészletek kiaknázása iránt. Ennek jeleként májusban 15 országból összesen 33 ajánlattétel érkezett a hivatalos pályázat keretében, amelynek győztese jogot nyer majd az ígéretes gázlelőhelyek kiaknázására. A politikus elmondta, hogy a jelentkezők között van a francia Total és az olasz ENI is, de dél-afrikai és amerikai cégek is érdeklődést mutatnak. Nem adott be pályázatot ugyanakkor az Európa gázellátásában csaknem monopolhelyzetet élvező orosz Gazprom, annak ellenére sem, hogy Moszkva mostanában különösen szoros kapcsolatokat ápol a kommunista kormány által irányított országgal.
A hivatalos Ciprus energia ügyi minisztere úgy véli, hogy a jelentős gázkészletek felfedezése felgyorsíthatja az 1974 óta kettéosztott szigetország újraegyesítéséről folyó, és egy ideje újra teljesen kátyúba jutott tárgyalásokat. A sziget északi részét 1974-óta megszállva tartó török kormány ellenséges reakciói ugyanakkor egyelőre nem látszanak igazolni ezt az optimizmust. Ankara kétségbe vonja Ciprus jogát az említett „gazdasági zóna” kiaknázására, a sziget északi, törökök lakta, de a nemzetközi közösség által nem elismert részének bevonását követeli és szankciókkal fenyegette meg a projektbe befektető cégeket, a jelek szerint egyelőre hiába.
Ciprus hivatalos álláspontja szerint kész megosztani a földgáz eladásából befolyó jövedelmet a sziget északi, szegényebb felével, de ennek előfeltétele, hogy előzőleg sort kerítsenek az újraegyesítésre. Kiriakosz Pieridesz, egy a kérdéssel behatóan foglalkozó helyi újságíró szerint azonban egyelőre nyitott kérdés, hogy az új gázmezők feltárása az újraegyesítés előmozdítója lesz-e, avagy tovább mélyíti majd a választóvonalakat a két közösség, és főleg az Észak-Ciprust domináló Törökország és Nicosia között.
Forrás: kitekinto.hu