http://komlomedia.hu/9-kulfold/1897-a-magyar-ugyhoz-hasonlo-intest-kapott-belgrad-az-imf-tol#sigProIdeb749cfb82
A jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályok rendezése nélkül a szerb kormány nem tárgyalhat az újabb IMF-hitelszerződésről, lényegében ezt – a Magyarország esetében már alkalmazott – üzenetet küldte a washingtoni szervezet a belgrádi kabinetnek.
A szerb kormány által kért új IMF-hitelmegállapodás előkészítése helyett a Nemzetközi Valautaalap küldöttsége a nemzeti bank függetlenségével kapcsolatos aggályokat kívánja tisztázni a szeptember közepi belgrádi látogatásán – közölte a washingtoni szervezet belgrádi képviselője. Bogdan Lissovolik szavai azt jelzik, hogy az IMF félresöpörte a júliusban kormányra jutott szocialista többségű kormány kérését, hogy az IMF mihamarabb kezdjen el tárgyalásokat egy új hitelmegállapodásról, miután a nemzetközi szervezet februárban befagyasztotta az ország egymilliárd eurós készenléti hitelkeretét.
Az IMF reakciója azt jelzi, hogy a nemzetközi szervezet – a magyar esethez hasonlóan – addig nem akar az újabb hitelszerződésről tárgyalni, amíg nem rendezik a központi bank függetlenségével kapcsolatos aggályokat. A belgrádi parlament még augusztus elején szavazta meg azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében ezentúl a törvényhozás nevezheti ki a központi bank teljes vezetőségét, illetve a parlament felügyeleti jogot kap a pénzintézet felett.
Az IMF és az Európai Bizottság képviselői már a parlamenti szavazás előtt bírálták a törvénytervezetet, mert véleményük szerint az súlyosan fenyegeti a központi bank függetlenségét. Az EU szerint a jogszabály komoly akadályt jelenthet az ország uniós integrációja terén. Az ország márciusban kapott tagjelölti státuszt az EU-tól.
A jogszabály módosítása miatt lemondott a jegybank elnöke, illetve helyettese is. A központi bank élére pedig a kormánykoalícióban résztvevő Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője, Jorgovanka Tabakovic került.
A kormány azt szeretné elérni, hogy a központi bank működjön együtt a kabinettel a recesszióban lévő gazdaság élénkítése ügyében. Emellett a kormány elégedetlen a kamat jelenlegi szintjével is. A 10,25 százalékos ráta ugyanis a legmagasabbnak számít Európában.
A kormány továbbá arra is tett utalást, hogy a nemzeti bank devizatartalékából tömné be az államháztartás hiányát, illetve serkentené a gazdasági növekedést. A devizatartalékról szóló rendelkezés azonban nem került be a módosított jogszabályba.
Az IMF most azt közölte, hogy szeptember közepi misszió során a nemzeti bank ügye mellett az ország gazdasági mutatóit is szemügyre veszik. A 7,1 százalékos költségvetési hiány és az 55 százalékos államadósság mértéke ugyanis jóval afelett van, amekkora szintet az IMF a hasonló fejlettségű országoknak ajánl.
A tanácsadó szereppel bíró Költségvetési Tanács egyik tagja a Reutersnak azt mondta: az IMF várhatóan afelett még szemet hunyna, hogy a romló gazdasági helyzet miatt a vártnál magasabb lett a hiány mértéke, azonban az infláció gerjesztő állami költekezés mellett a jegybank függetlenségének ügye már jóval rázósabb kérdés.
Mint ismert, az új jegybanktörvény ügyében hónapokig tartó vitát folytatott a magyar kormány az EU-val és az IMF-fel, amely az IMF-EU-hitelszerződésről szóló tárgyalások elindításának egyik fő akadálya volt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, amit az általa kért szükséges törvénymódosítások elfogadása után Brüsszel megszüntetett.
Forrás: vg.hu