Bulgária olcsóbban jut az orosz gázhoz, cserébe a Déli Áramlat iránti „lojalitásért”. Ez a döntés várható volt.

Nem vethető össze az az előny, amely Oroszországé lesz, amikor a hatalmas projekt megvalósul, a bolgároknak adott engedményből adódó veszteséggel. Így kommentálta Konsztantyin Szimonov, a nemzeti energetikai biztonsági alapítvány vezetője Alekszandr Medvegyevnek, a Gazprom vezérigazgató-helyettesének szófiai látogatását. A bolgár fővárosban aláírták a jegyzőkönyvet, amely meghatározza a Déli Áramlat csatlakozási pontját a bolgár gázvezeték rendszerhez, és rögzíti a hosszú távú szerződésekre vonatkozóan a gáz árának csökkentéséről szóló megállapodást.

- Oroszország és Bulgária között bonyolultan alakulnak az energetikai kapcsolatok. Többször volt olyan elgondolás, hogy a Déli Áramlat tengeri csatlakozási pontját a szeszélyes Bulgáriából tegyék át Romániába. Két évvel ezelőtt Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatói tanácsának vezetője Szófiában járt a probléma rendezése érdekében. Ugyanakkor a gondok csak sokasodtak. Boriszov kormánya visszamondta a belenai atomerőmű építését, a Burgasz-Alexandroupolis kőolajvezeték szerelését, amivel igencsak jól jártak volna az iráni kőolajembargó miatt nehézségekkel küzdő országok.

Évente 63 milliárd köbméter gáz érkezik majd a Déli Áramlat vezetéken át. A tranzit országok, amelyek területén a csővezeték áthalad, jelentős előnyökhöz jutnak. Bulgária ezen felül további 11 százalékos csökkentést „csikart ki”. Ez a megállapodás 2012. április 1-jétől érvényes. A moszkvai szakértő szerint Oroszországot nagy kár nem éri. A spot gáz jelenleg jóval olcsóbb, mint a hosszú távú szerződés keretében szállított. A Gazprom meg akarja tartani vásárlóit, gyakorlatilag mindenkinek ad engedményeket. Adott Bulgáriának is, hiszen a Déli Áramlat beindítása előnyösebb. A kérdés az, hogy mikor lesz ebből valami, milyen állapotban van most a projekt?

- Elég jó a helyzet. Vannak kormányközi egyezmények minden országgal, ahol áthalad a vezeték. Létrejöttek a közös vállalatok, vannak a tengeri és a szárazföldi szakaszoknak részvényesei, vagyis a dolog üzleti része is érthető. Ami nem világos, az az útvonal. Túl sok ország, főleg a Balkánon, érdekelt a csővezeték elágazásaiban.

Ugyanakkor sajnos, az Európai Uniótól nem sikerül megszerezni a „prioritás értékű” gázvezeték státusát a Déli Áramlat számára. Ez pedig lezárja más szállítók előtt a hozzájutást. „Bár elméletileg, az orosz gázon kívül semmilyen más nem jut el ide”- mondja Konsztantyin Szimonov. De az EU makacskodik. Viszont a vágyott státust megadta saját projektjének, a Nabuccónak. Nem számít, hogy ez az európai konkurens vezeték csak a papíron létezik...

Forrás: ruvr.ru