Közös hadsereg, közös határőrség, erős uniós külügyminiszter, határozottabb világpolitikai jelenlét. Ilyen Európát szeretne tizenegy tagállam, akiknek külügyminiszterei Varsóban tettek hitet a minap a szorosabb külpolitika feltételeinek megteremtése mellett. Magyarország nem volt köztük.

„Nagy Britannia hamis tudattal él... az önök érdeke Európában van. Eljött a legfőbb ideje a cselekvésnek” – ezekkel a szavakkal ostorozta a napokban a briteket Radek Sikorski lengyel külügyminiszter a Global Horizonts konferencián. A valamikor Oxfordban tanult, s sokáig Londonban élt Sikorski határozottabb szerepvállalásra szólította szigetországi kollégáit. „Az EU egy angol nyelvű hatalom, a közös piac brit javaslatra született, ráadásul egy brit biztos vezeti az EU közös külügyi testületét, a lisszaboni szerződéssel létrejött Európai Külügyi Szolgálatot” – sorolta a lengyel külügyminiszter, aki szerint éppen ezért a britek, ha akarnák, dominálhatnák az európai közösség védelmi politikáját is.

A lengyel politikus széles médiafigyelmet kapott kirohanása nem egyedülálló. Barroso elnök szeptember közepén ismét megpendítette az unió föderációvá alakításának lehetőségét, és az utóbbi időben az egyre jobban összeszövődő európai gazdaságpolitikai kormányzás mellett ismét erősödőben vannak az erős közös külpolitikáért kiáltók a kontinensen.

A közös gazdaságpolitikát sürgetőkhöz hasonlóan a közös külpolitikát pártolók is az uniót sújtó problémák megoldását várják a szövetség szorosabbá tételétől. Utóbbiak szerint egyrészt az Európa határainál forrongó feszültségek, az arab tavasz, a küszöbön álló iráni-izraeli háború, a közép-ázsiai demokratizálódás akadozása késztetnek közös fellépésre. Másrészt az uniónak a globális kormányzásban is határozottabban kellene szerepet vállalnia.

Külügy, hadügy, pénzügy

Szeptember közepén tizenegy uniós külügyminiszter ült össze Varsóban, hogy egy erősebb Európa jövőjén agyaljanak. Az Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország részvételével lezajlott megbeszélések következtetéseit ugyan nem osztja minden résztvevő, de irányt mutatnak arra vonatkozóan, milyennek kell szerintük lennie a jövő EU-jának.

Nem tartható a jelenlegi állapot, amikor van közös “külügyminiszter”, de nem élvezi a tagállamok maradéktalan támogatását – jelenti ki leplezetlenül a találkozó összefoglalója. Hasonlóképp kritikus a szöveg amiatt, hogy miközben elvileg Catherine Ashton a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, addig az EU által, az EU-n kívül elköltött pénzek nagy része felett nem ő rendelkezik.

Szakértők szerint sem szerencsés, hogy Ashtonnak osztoznia kell befolyásán a szomszédságpolitikai biztos Stefan Fülével, Andris Piebalgs fejlesztési biztossal, nem beszélve például a nemzetközi programokért és segélyezésért felelős Kristalina Georgieváról. A külügyminiszterek szerint ezért „alapvetően át kell dolgozni” az Európai Külügyi Szolgálat működését. Alárendelnék például a szomszédságpolitikát és a fejlesztési ügyeket, a fejlesztési és segélyezési ügyekért felelős biztosokkal együtt.

Az uniós közös hadsereg kérdése is újra felmerült. A miniszterek elképzelése szerint a külügyi szolgálat vezetőjét kell felruházni az EU védelmi politikájának vezetésével, beleértve egy “európai hadsereg” létrehozását is. EUFOR és más neveken jelenleg is működnek uniós fennhatóság alatt álló katonai erők, ezek azonban a tagállamok hadseregeinek különféle egységeiből állnak. A közös haderő kérdése időről időre újra napirendre kerül, ezúttal az “európai határvédelemi egységeket” szeretnék megvalósítani a tizenegyek.

Feltárcsázni Európát

Döntéseket is könnyebb lenne hozni az unió külpolitikai kérdéseiben. Jelenleg csak az egyhangúlag támogatott javaslatokat lehet elfogadni, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a többségi döntéshozatal. Ez különösen Sikorski brit vezetőkhöz intézett szavaival cseng össze, utalva Nagy-Britannia gyakori külön-utasságára.

A jobban összezáró uniós külpolitika az olyan eseteket is segíthetne elkerülni, mint az azeri baltás gyilkos ügye. Safarov kiadatásával kapcsolatban a hvg.hu-nak bizottsági források a kötelező előzetes konzultáció hiányát emlegették fel. Ennek bevezetésével szerintük jelentősen csökkennének a hasonló külkapcsolati blamázsok.

Az uniós külpolitika sorsától függetlenül is sokan úgy gondolják Brüsszelben, hogy a külügyi szolgálat sokba kerül, ahhoz képest, amennyire (nem) hatékony. Vezetője nincs megfelelő jogkörökkel felruházva feladata hatékony ellátására. A tagállamok vezetői számára a legtöbb külpolitikai koordinációt igénylő kérdésben viszont továbbra is sokadlagos a “közös hang”.

Pedig a diplomáciai guru, volt amerikai külügyminiszter Henry Kissinger parafrázisával élve, egy ideje már megvan, hogy “kit kell tárcsázni, ha Európát akarom felhívni”.

Forrás: hvg.hu

Kapcsolódó blog bejegyzés:

A föderáció árnyoldalai Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters