2012. október 31-én került sor a senjangi repülőgépgyárban előállított J-31-es új kínai vadászgép első repülésére.

Részletes adatokkal egyelőre nem rendelkezünk, azonban a képek alapján állítható, hogy a J-31-es könnyű két hajtóműves vadászgép, amelynek méretei a MiG-29-éhez, ill. az F-16-oséhoz állnak közel. Az új kínai fejlesztés az RD-93-as, vagy – ami kevésbé valószínű – kínai megfelelőjük, a WS-13-as hajtóművet használja.

Annak alapján, amit tudni lehet erről a repülőgépről, elmondható, hogy a kínai gépek új generációja első gépéhez, a J-20-ashoz hasonlóan, a J-31-es szintén a külföldi technológiák nyílt kölcsönzésére épül. E megközelítés legszembetűnőbb megnyilvánulása napjainkban a J-11-es vadászgépek kínai sorozatgyártása képezi. A J-11-esek gyakorlatilag a szovjet fejlesztésű és egykor a Kínába szállított SZU-27SZK hasonmásai.

Megjegyzendő, hogy a szovjet és orosz fegyverzetek kínai lemásolásának problémája már régóta felmerült és nem szorítkozik csupán a SZU-27-esre.

A múlt század negyvenes-hatvanas éveiben Kína nagy mennyiségben kapott szovjet fegyverzeteket és termelősorokat és ennek alapján beindította a szovjet fejlesztésű technikai eszközök aktív gyártását. A termelést nem állította le azok után sem, hogy a Szovjetunió és a KNK viszonya a hatvanas években megromlott és megszakadt a haditechnikai együttműködés is.

Kína mindenféle fegyverzetet – lőfegyvert, aknavetőket, tüzérségi rendszereket, páncélozott harckocsikat, többek között tankokat is, légvédelmi rendszereket, repülőgépeket is – gyártott és lehetőségeihez mérten fejlesztett is, beleértve a Tu-16-os távoli rakétahordozó bombázókat, amelyek napjainkban is a H-16-os jelzéssel Kína távolsági légierőinek az alapját képezik.

Ezeket a termékeket exportálták is, méghozzá eléggé aktívan. A Kínában gyártott harci technikát élénken használták – és máig is használják – a harmadik világ országai, ill. azok az országok, amelyek nem szerezhettek be fegyvert a Szovjetunióban vagy a Nyugaton, többek között Albánia, a Pol Pot-i Kambodzsa stb. A kínai AK-47-es és a DSK géppuska megtalálta az utat minden nemű és fajtájú „felszabadító fronthoz”.

A fegyvert a Szovjetunió ellen is bevetették, többek között Afganisztánban, ahol a modzsaheddinek által használt lőfegyverek és aknavetők túlnyomó részét a KNK-ban gyártották.

A szovjet rendszerek lekoppintása azok után is folytatódott, hogy rendeződött Moszkva és Peking viszonya. Kína korszerű szárnyas-rakéták, repülőgép-hajtóművek, és végül a SZU-27-es vadászgép hasonmásait mutatja be, amit már fentebb említettünk.

Sajnos, ebben a szférában Oroszország és Kína viszonyát rendezni egyelőre nem sikerült.

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3230362

Jelenleg az oldalon

6
Online