Megállapodás jött létre az EU, az IMF és Ciprus között a szigetország bankjainak megmentését célzó tervről – közölte egy uniós tisztviselőre hivatkozva hétfőre virradóra a Reuters.

Egy uniós tisztviselőre hivatkozva jelentették hírügynökségek hétfőre virradóra, hogy megállapodás jött létre a Ciprusnak és a szigetország bankjainak dobandó pénzügyi mentőövről.

A Reuters értesülése szerint a jóváhagyásra az Eurócsoport elé terjesztendő terv értelmében az ország második legnagyobb hitelintézetét, a Laiki Bankot egy jó és egy rossz bankra darabolják fel, ami egyet jelent a bank megszűnésével.

A 100 ezer euró alatti betéteket átirányítják a legnagyobb hitelintézetbe, a Bank of Cyprusba, miközben a 100 ezer euró fölötti, betétbiztosítás által nem lefedett betéteket befagyasztják és az adósságcsökkentésre használják majd fel. A Reuters szerint egyelőre nem világos, hogy a nagybetétek mekkora hányadának leírásával csökkentik majd az adósságot.

Egy EU-szóvivő azt is közölte, hogy nem vetnek ki adót a többi ciprusi bankban elhelyezett betétekre.

Vészesen fogyott az idő az államcsőd és az eurózónából való esetleges kényszerű kilépés elkerülésére Cipruson, miután az Európai Központi Bank ultimátumot adott, hogy hétfőn lekapcsolja a „lélegeztetőgépről” a szigetország halódó bankjait, ha addig nem születik megállapodás a hitelezőkkel az összesen 17 milliárd euró pénzügyi mentőcsomagról.

A ciprusi pénzügyminiszter eredménytelen moszkvai tárgyalásait követően a nicosiai kormány számára világossá vált, hogy azonnali orosz segítség hiányában az Eurócsoporttal és az IMF-fel történő megállapodás az egyetlen lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Efelől halvány kétség sem maradhatott azután, hogy az euróövezet elutasította a ciprusi kormány „ellenjavaslatát”, amely többek között a második pilléres nyugdíjrendszer államosításából kívánta előteremteni azt az összeget, ami a nemzetközi kölcsön és az ország tényleges finanszírozási igénye közötti mintegy 7 milliárd eurós különbséget lenne hivatott kitölteni. Ezt a megoldást azonban sajtóhírek szerint többek között Angela Merkel német kancellár is elutasította, arra hivatkozva, hogy ez hosszabb távon tovább rontana a ciprusi polgárok helyzetén.

Jobb híján így a ciprusi kormány kénytelen volt részben visszakanyarodni ahhoz a forgatókönyvhöz, amelyet múlt héten egyszer már leszavazott az ország parlamentje, elutasítva azt a múlt szombaton az Eurócsoportban tető alá hozott megállapodást, amely a betétbiztosítás alá eső, 100 ezer euró alatti bankbetéteket is 6,75 százalékos egyszeri stabilitási illetékkel sújtotta volna.

A várhatóan vasárnap véglegesítendő utolsó ajánlat ugyanakkor – és ez jelentős különbség az egy héttel ezelőttihez képest – már nem tartalmazza a kisbetétesek pénzének „lenyúlását”, ami a döntést kiváltó népharag fő forrása volt. Ehelyett ciprusi források szerint a 100 ezer euró feletti betétekre kivetendő sarc nőhet a korábbi 9,9 százalékról 12, vagy akár 15 százalékra is, hogy összejöjjön a még hiányzó 5,8 milliárd euró.

A Financial Times szerint egy olyan hibrid megoldás lehet a vége, amely az Eurócsoportban múlt pénteken és szombaton tárgyalt két, egymással versengő javaslat egyvelege lehet.

A ciprusi parlament az időtényező nyomása alatt péntek este sebtében több olyan törvényt is elfogadott, amelyek részei az eredeti mentőcsomagnak. A bankbetétek megadóztatásáról szóló rendelkezésekről ugyanakkor csak vasárnap készül szavazni a parlament, egyes hírek szerint azt követően, hogy az Eurócsoport délután Brüsszelben tartandó rendkívüli ülése befejeződött.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, bizottsági elnök lemondták eheti mongóliai és jövő hét eleji japán útjukat, hogy részt vegyenek a vasárnapi tanácskozáson.

A ciprusi parlament még pénteken több lényeges törvényt is módosított. Először is felhatalmazták a kormányt arra, hogy jó és rossz bankokra darabolja fel az ország hitelintézeteit, alapvetően a két legnagyobb bankot, a Bank of Cyprust és a másoidik legnagyobb pénzintézetet, a Cyprus Popular Bank-ot, ismertebb nevén a Laikit. A bankok kettéválasztása lehetőséget ad a 100 ezer euró alatti megtakarítások, így a Laiki bank 361 ezer kisbetétesének garantálására. A rossz bankba kerülnének ugyanakkor a 100 ezer euró feletti betétek (ezek nagy része befektetés), amelyek nem élveznek törvényi védelmet.

A Laiki Bank szerkezetátalakításától körülbelül 2 milliárd euró megtakarítást remélnek a ciprusi hatóságok.

A ciprusi törvényhozás a tőke áramlására – a készpénzfelvételre és az átutalásokra - vonatkozó korlátozásokat is bevezetett a bankpánik elkerülésére jövő kedden, amikor újranyitnak a szigetország bankjai.

A képviselők egy szolidaritási alap létrehozásáról is rendelkeztek, amitől remélik, hogy segít a finanszírozási rések kitöltésében.

A ciprusi bankokban felhalmozott betétek összegét 68 milliárd euróra becsülik, ebből 38 milliárd eurót tehetnek ki a 100 ezer eurónál nagyobb betétek.

Ismeretes, hogy az EU és az IMF összesen 10 milliárd eurót hajlandó áldozni a ciprusi mentőcsomagra, amit azzal indokolt, hogy minden ennél nagyobb pénzügyi támogatás oly mértékben megnövelné az ország államadósságát, hogy az képtelen lenne visszafizetni a tartozásait és szükségszerűen csődbe menne. Ezért vált szükségessé az, hogy Ciprus belső forrásokból is hozzájáruljon a csomaghoz.

Mivel a ciprusi hitelintézetek eszközeiben nagyon kis részarányt képviselnek a bankok által kibocsátott kötvények tulajdonosai, ezért a bankrendszer hozzájárulásának költségeit szükségszerűen a betétesek bevonásával kell előteremteni – érvelt még a múlt héten is Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport holland elnöke.

A ciprusi probléma egyedi kihívása abban rejlik, hogy a banki eszközállomány 8-szorosa a kicsony, 1,1 milliós lélekszámú ország éves GDP-jének. A ciprusi bankok destabilizálódásában nagy szerepet játszott a görög mentőcsomag, amelyen a ciprusi bankok összesen 4 milliárd eurót buktak az adósságleírás miatt.

Forrás: bruxinfo.hu

Kiegészítés:

Ciprus esete egyedi, és a mediterrán szigetország számára kidolgozott megállapodás nem teremt precedenst - jelentette ki kedden az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős szóvivője, Chantal Hughes.

Michel Barnier uniós biztos szóvivője Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az Eurócsoport vezetőjének hétfőn megjelent, majd pontosított kijelentésére reagált, miszerint a ciprusi megoldás mintaként szolgálhat a bankmentéshez az eurózóna más országaiban is.

"A szigetország rendkívüli helyzetbe került, amire megoldást kellett találni, és úgy gondoljuk, hogy sikerült megtalálni a jó megoldást (...), de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a tökéletes modell, vagy egy minta, amelyet bármikor újra fel lehet használni" - hangoztatta a szóvivő.

Kitért arra, hogy a bankunió megvalósulásával ez a helyzet nem ismétlődhet majd meg, feláll ugyanis a közös bankfelügyelet, a bankokra vonatkozó új előírásoknak köszönhetően pedig a pénzintézetek sokkal "ellenállóbbak, erősebbek és szilárdabbak" lesznek. A szóvivő kiemelte, hogy ezek az új szabályok a bizottság értelmezésében teljes eszköztárat nyújtanak és világos útmutatást adnak majd, hogy megelőzhetőek legyenek a gazdasági sokkot okozó bankcsődök, időben be lehessen avatkozni, vagy szükség esetén szanálni lehessen egy pénzintézetet.

A bankmentésre és -szanálásra vonatkozó újságírói kérdésre Hughes úgy nyilatkozott, hogy annak lehetséges módja a bizottság jelenlegi javaslata szerint az úgynevezett "bail-in", a hitelezői veszteségmegosztás, amelynek keretében a részvényesek befektetéseiből és kötvényesek követeléseiből oldanák meg a bajba jutott bank feltőkésítését.

"Szeretném ugyanakkor egyértelműen világossá tenni, hogy nem fordulhat elő az, hogy a veszteségmegosztásba a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket is bevonják, ez sem most, sem a jövőben nem történhet meg" - szögezte le a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője.

Chantal Hughes ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a nem biztosított, 100 ezer eurót meghaladó betétek tulajdonosai végső soron veszteségeket legyenek kénytelenek elszenvedni, ha egy bank bajba kerül. Világos szabályok vonatkoznak majd a követelések rangsorolására, hierarchiájára, és ez nem zárja ki, hogy a 100 ezer eurónál nagyobb betétek is azok közé az eszközök közé kerüljenek, amelyek bevonhatók a veszteségmegosztásba - fejtette ki a szóvivő.

Dijsselbloem hétfőn arról is beszélt: elkerülhető lesz, hogy a bankokat az eurózóna közös mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával tőkésítsék fel. Mind Chantal Hughes, mind Simon O'Connor, a monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős finn uniós biztos, Olli Rehn szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a bizottság azon dolgozik, hogy ez a lehetőség a megfelelő szabályok alkalmazásával megnyíljon, ami azonban nem jelenti azt, hogy igénybe is kell venni.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3451756

Jelenleg az oldalon

8
Online