Megkérdőjelezve a Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) által folytatott titkos híváslista-megfigyelés alkotmányosságát, kedden keresetet nyújtott be amerikai biztonsági és kormányzati szervek vezetői ellen az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU).

Az ACLU, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb jogvédő szervezete szerint a telefonhívások adatainak megfigyelése sérti a szólás szabadságához és a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot.

A New Yorkban benyújtott kereset James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI), valamint az NSA, a Pentagon, az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetői ellen irányul.

Az ACLU arra kérte a szövetségi bíróságot, hogy állíttassa le a telefonhívások nyomon követésének programját, nyilvánítsa azt törvénytelennek, és rendelje el: az amerikai kormányzat töröltesse minden adatbázisából a hívásokra vonatkozó adatokat.

Az ACLU az NSA által megfigyelt Verizon távközlési szolgáltató előfizetőjeként sértettnek minősítette magát, rámutatva, hogy a titkos kormányzati megfigyelési program várhatóan visszatartó hatással lesz azokra, akik bejelentést szándékoznak tenni, valamint másokra, akik kapcsolatba szeretnének lépni a szervezettel. A kereset sértettként nevezte meg a New York-i Polgári Szabadságjogok Szövetségét (NYCLU) is.

Barack Obama elnök múlt pénteken védelmébe vette a telefonos és internetes forgalomra vonatkozó adatok figyelését, azzal érvelve, hogy a magánélet sérthetetlensége terén elszenvedett enyhe jogsérelmek szükségesek annak érdekében, hogy az Egyesült Államok meg tudja védeni magát a terrortámadásokkal szemben.

Az amerikaiak többsége előbbre valónak tartja a biztonságot

Noha az Egyesült Államokban visszatetszést váltott ki az amerikai biztonsági szervek - Edward Snowden által leleplezett - titkos adatgyűjtése, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a többség tulajdonképpen fontosabbnak tartja a biztonságot a magánszféra sérthetetlenségénél.

A CBS News kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint 10-ből 6 megkérdezett elítélte, hogy a kormány terrorelhárítási céllal gyűjti az "átlag-amerikaiak" híváslistáit. Csak csekély többség, 53 százalék gondolta úgy, hogy az eljárás szükséges eszköz a terroristák felkutatásához, az ezzel ellentétes véleményt 40 százalék képviselte.

A megkérdezettek háromnegyede helyesli, hogy a kormány nyomon kövesse a terrorizmussal gyanúsított amerikaiak telefonhívásait. Csaknem ugyanilyen arányban értettek egyet azzal, hogy az Egyesült Államok megfigyelje a külföldön élők elektronikus levelezését.

Az amerikaiak csaknem 60 százalékát aggasztja, hogy a kormány terrorizmus elleni harca miatt csorbulhat a magánéletük sérthetetlensége. Nagyjából ugyanilyen arányú volt ugyanakkor azoknak az aránya is, akiket nem nagyon vagy egyáltalán nem aggaszt az, hogy figyelik a telefonos vagy az internetes kommunikációjukra vonatkozó adatokat.

A felmérés szerint az amerikaiak 46 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány megtalálta a kellő egyensúlyt a személyiségi jogok és a biztonsági aggályok között. Harminchat százalék szerint a kormány túl messzire ment, 13 százaléknak viszont az a véleménye, hogy nem tett eleget a biztonságért.

Ötvenhét százalék szerint az adatgyűjtésre vonatkozó kiszivárogtatások nem ártottak az Egyesült Államok terrormegelőzési képességének. Ezzel ellentétes álláspontot 30 százalék képviselt.

A The Washington Post és a Pew kutatóközpont legfrissebb felmérése szerint is hozzászoktak az amerikaiak a titkos megfigyelés lehetőségének gondolatához. Hatvankét százalékuk ugyanis fontosabbnak tartja a magánszféra sérthetetlenségénél a kormánynak azt a jogát, hogy a lehetséges terrorfenyegetés elhárítása érdekében nyomozást végezzen. Ennek ellenkezőjét csak 34 százalék gondolja.

A megkérdezettek 56 százaléka úgy vélekedett: elfogadható az a gyakorlat, hogy a kormányzat titkos bírósági végzések alapján amerikaiak millióinak hívásait követi nyomon. 41 százalék szerint nem az. Hét évvel ezelőtt, 2006-ban a washingtoni lap az ABC News közvélemény-kutatása még azt állapította meg, hogy 51 százalék értett egyet a Bush-érában folytatott lehallgatásokkal és e-mailek kikémlelésével.

Az online tevékenység megfigyelését ugyanakkor 2013-ban az amerikaiak 52 százaléka elutasítja, és csak a 45 százalékuk támogatja.

Csak közvetett összefüggésben áll az adatgyűjtési botránnyal az a kisebb szenzáció, hogy a Gallup közvélemény-kutató intézet kedd este nyilvánosságra hozott felmérése szerint fordulat állt be az előző elnök, George W. Bush megítélésében. A politikus 2005-ben annyira népszerűtlenül távozott a Fehér Házból, hogy a republikánusok még a 2012-es elnökválasztás idején is óvakodtak rá hivatkozni. Ma már viszont többen kedvelik őt, mint ahányan nem: a megkérdezettek 49 százaléka látja kedvező fényben a kormányzását, 46 százalék pedig még mindig rossz véleménnyel van róla.

A Rasmussen Reports keddi napi jelentése szerint Obama elnök támogatottsága a hármas botrány - a konzervatív csoportoknak az adóhivatal általi célzott ellenőrzése, az AP munkatársai és a Fox News tudósítójának megfigyelése és a bengázi terrortámadás kommunikációja - hatására, ha csekély mértékben is, de megfordult.

A közvélemény 51:47 százalék arányban már inkább rosszallással tekint Obama teljesítményére.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3177065

Jelenleg az oldalon

6
Online