A második egyiptomi forradalom még csak kezdeti stádiumban van, a közvélemény viszont már latolgatja az összeesküvéssel kapcsolatos kérdést: vajon az egyiptomi hadsereg csak a nép akaratát juttatta kifejezésre?

Az, hogy sokan nincsenek megelégedve az „iszlamista fáraó” munkájával, jól látható és nagyon hallható is volt az elmúlt hetekben. Ellene léptek fel az egyszerű emberek, a tisztviselők, a vállalkozók, sőt még a rendőrség is. Mohamed Tawfik egyiptomi nagykövet az USA-ban a Foreign Policy magazinnak adott interjúban kijelentette: „Ez össznépi felkelés volt.” És kiemelte: „A hadvezetőség nem kezdeményezte azt, csak azért avatkozott be, hogy megelőzzék az erőszakot.”

Az igazat megvallva, az erőszakot eredetileg Mursi ellenfeleinek tömeggyűlései provokálták ki. És a hadsereg ismét döntött, hogy nem a következményt, hanem az okot szünteti meg. Félreállította az ország első demokratikusan megválasztott elnökét, letartóztatta a kormányzó párt felső vezetőit, bezárta az elnök-barát médiát, és irányította az új kormány kialakításával kapcsolatos intézkedéseket.

Akkor miért történt úgy, hogy a hadvezetőség nem csak egyszerűen szétválasztotta a szemben álló feleket, hanem vállalta a katonai puccs kockázatát is? Először is, katasztrofális helyzet alakult ki Egyiptomban. Abban az országban, ahol még mindig nincs egységes, komoly politikai erő, a hadsereg beavatkozása nélkül valóban bekövetkezhetett volna a káosz. Hiszen a Muzulmán Testvérek képtelenek legyőzni a szakadást a társadalomban.

Ezen kívül a hadsereget Egyiptomban szinte mindenki szereti. Még a háborúellenes hangulat csúcsán is a Gallup Intézet közvélemény-kutatásai kimutatták: a hadsereget az egyiptomiak több mint 80%-a támogatja.

Viszont van még a nemzetközi közösség véleménye is. Úgy látszik, Sziszi tábornok a katonai hírszerzés volt vezetője, előrejelezte más országok reagálását. Még május elején egy megbízható kairói forrás mondta egy amerikai újságírónak: „Ősszel a katonák újra átveszik a hatalmat, és a Nyugat jóvá is hagyta ezt. Az egyetlen feltétel: a hadseregnek „civil arca” kell hogy legyen.

Most Egyiptomban – lehet, hogy csak átmenetileg – de polgári vezetőség van. Úgy tűnik, a tábornokok előre látták az események lehetséges alakulását.

A napokban egy magas rangú nyugalmazott tábornoktól megkérdezték: „Van-e joga a törvényesen megválasztott elnöknek, hogy maradjon a posztján az alkotmányban meghatározott ideig?” A tábornok őszintén válaszolta: „Igen, van. És önök azt akarják, hogy várjam meg amíg hazám teljesen szétesik?” Nos, ha a törvény nem teszi lehetővé, hogy fenntartsák a rendet, akkor néha katonai puccsok történnek. Mindenesetre, egyelőre még nem találták meg jobb „gyógyszert” a polgárháború ellen, mint a hadsereg.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

NMHH

Map

free counters