Az Egyesült Államok a Szíriával kapcsolatos retorikájában túlzottan a vegyifegyver-támadásra összpontosít, a tömeges agresszió szinte háttérbe szorul - állapította meg Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos munkatársa elemzésében.

Az MKI honlapján közzétett tanulmányában a szakértő kifejtette: több elemző is úgy véli, hogy morális szempontból elhibázottnak tűnik az esetleges beavatkozás indokolása, vagyis hogy a katonai akció "csak" a vegyifegyver-használat megtorlására és a további hasonló lépésektől való elrettentésre fókuszál. Ezzel az Obama-adminisztráció indirekt módon azt sugallja, hogy a százezer áldozattal járó, hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió nem követel nemzetközi választ vagy megtorlást - mutatott rá.

Balogh István szerint az, hogy Oroszországnak a jelek szerint sikerült rávennie Szíriát vegyi fegyvereinek feladására, "megmenti" Barack Obamát. Ezzel ugyanis az amerikai elnök egy akár a politikai megítélését is meghatározó, lehetséges kudarctól menekült meg. A tényleges amerikai stratégiai érdekek megfogalmazása Szíriával kapcsolatban azonban továbbra is várat magára - vélekedett.

A kutató emlékeztetett: a beavatkozás nemzetközi legitimációjával kapcsolatban Obama nem könyvelhet el egyértelmű sikereket: David Cameron brit miniszterelnök beadványa augusztus végén "elvérzett a Westminsterben", ezzel Nagy-Britannia egyelőre kiesett az amerikai akciót támogatók köréből. Francois Hollande francia elnök támogatása így még inkább felértékelődik, és nem kizárt, hogy ezzel az amerikai-francia kapcsolatok új korszaka kezdődik - tette hozzá.

A szeptember eleji szentpétervári G-20-as csúcstalálkozón Obama csak tizenegy ország támogatását tudta megszerezni egy esetleges katonai fellépéshez, bár később többen is csatlakoztak. A G-20-as csoportból azonban Oroszország, Kína, Dél-Afrika, Argentína, Brazília, Mexikó, Indonézia és India nem támogatta a szíriai akciót - írta.

A korlátozott szíriai csapás elvileg csak egy újabb vegyifegyver-támadás megakadályozását célozná - mutatott rá. Ugyanakkor Obama egyik nyilatkozata szerint egy korlátozott akció hozzájárulhat a politikai átmenet előkészítéséhez, ami viszont a rezsimváltás lehetőségét veti fel. Ez nagyon hasonlítana a líbiai modellhez, ott ugyanis a beavatkozás végül a rezsimváltás irányába tolódott el - idézte fel.

Az orosz-amerikai kapcsolatokról Balogh István kifejtette: Moszkva befolyása jelentős mértékben elmarad Washingtonétól, de Oroszország a szíriai üggyel összefüggésben "ravasz diplomáciai húzásainak köszönhetően" látszólag mégis egy "ligába" került az Egyesült Államokkal. Ez annak a John Kerry amerikai külügyminiszter által "talán elhamarkodottan tett kijelentésnek" is köszönhető, amelynek értelmében Szíria csak akkor kerülheti el a katonai csapást, ha lemond a vegyi fegyvereiről.

A szakértő közölte: az orosz diplomácia azonnal fel is ajánlotta ezt a lehetőséget a szíriai rezsimnek, és az némi halogatás után elfogadta. Nem biztos, hogy Kerry tudatosan vetette fel az lehetőséget, de elképzelhető, hogy ez az egyetlen mondat megváltoztatta az események dinamikáját - vélekedett Balogh István.

Úgy látja, az orosz-szíriai megállapodás a nemzetközi nagyhatalmi koordináció olyan sikeres példája, amellyel "többé-kevésbé mindenki jól járt", legalábbis rövid távon. E nagyhatalmi koordináció mintha az 1815 utáni világrendet idézné: a kulcsszereplők közös nevezőre jutnak egy regionális problémával kapcsolatban, ezzel elkerülik a nemzetközi rend jelentősebb megbomlását anélkül, hogy a főszereplők többségének érdekei sérülnének - írta.

Hangsúlyozta: az orosz ajánlat elfogadásának alapvetően két nagy győztese van: Oroszország és Kína, amelyek elkerültek egy a szuverenitás elvét sértő beavatkozást. Moszkva könyvelhet el nagyobb sikert: Bassár el-Aszad szíriai elnök a helyén marad, tehát Oroszország szíriai pozíciói továbbra is sértetlenek. Emellett Moszkva a kompromisszumépítő nagyhatalom képében tűnhet fel, míg az Egyesült Államok inkább bizonytalannak és megfontolatlannak látszik - mutatott rá.

Az orosz felvetéssel kapcsolatban Balogh István kiemelte: ez nem ideális megoldás. Felvetődik ugyanis a kérdés: lehetséges-e, hogy a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezéséhez köthetően többéves politikai huzavona kezdődik? Nem tisztázott, mennyi és milyen vegyi fegyvere van Szíriának, illetve hol tárolják őket. A megegyezéssel pedig a szíriai elnök gyakorlatilag szabad kezet kapna a polgárháborúban, "csak" arra kell figyelnie, hogy ne használjon vegyi fegyvereket - állapította meg elemzésében a szakértő.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 535 591 megtekintés

Videó: 52 201 640 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7462234

Jelenleg az oldalon

17
Online

Interreg CE1013 REFREsh