http://komlomedia.hu/9-kulfold/388-az-europai-penzugyi-rendszer-vege-idezetekben#sigProId002f4c0dd0
Az európai pénzügyi válság egyre mélyül, olyannyira, hogy mára az euró, sőt talán az egész Unió jövője is kérdésessé vált. Egy európai összeomlás az egész világgazdaságot káoszba taszítaná. Az Európai Unió gazdasága az Egyesült Államokénál is nagyobb. Európa több Fortune 500 céggel büszkélkedhet, mint az Egyesült Államok. Az európai szuverén adósságválság az egész világon végigsöprő pénzügyi válságot eredményezhet és nagy valószínűséggel az euró végét jelentené. Egyre több ember kérdőjelezi meg a monetáris unió jövőjét. Egyik mentőcsomag a másikat követi, mégis jelenleg 5-6 állam áll a csőd szélén. Észak Európában egyre kisebb hajlandóság mutatkozik a mentőcsomag-akciók folytatásának támogatására. A vezetőknek lépniük kell, mégpedig hamarosan, ha el akarják kerülni a katasztrófát, csakhogy Európában a dolgok általában igen lassan haladnak.
A legtöbb európai bank óriási kitettséggel rendelkezik az szuverén adósságokban és tőkeáttétük is veszélyes mértékű. Egy esetleges görög, portugál vagy olasz csőd, több nagybank csődjét is eredményezheti és igazi pénzügyi pánikot indíthat el.
Természetesen a bankokat minden bizonnyal kimentenék, de amint azt 2008-ban az USÁ-ban láttuk, egy ilyen intézkedés nem elegendő a világgazdasági válság elkerülésére.
Mára egyértelművé vált, hogy az európai monetáris unió szerkezete rossz. A mélyen eladósodott országok nem rendelkeznek rugalmas adósságkezelő módszerekkel és a gazdag nyugat-európai országok, mint például Németország polgárainak elege van abból, hogy az ő szorgalmas munkával megkeresett pénzüket dél-európai fekete-lyukakba lapátolják.
A mentőcsomagokat sem lehet a végtelenségig folytatni. Európa politikai és pénzügyi vezetői tisztában vannak ezzel és tudják, hogy félelmetes ütemben közeledik a számadás napja.
Az alábbi idézetek kétségen felül bizonyítják, hogy az európai pénzügyi rendszer haldoklik, az euró túlélése veszélyben van és az Unió, szerkezeti átalakítás nélkül, nem képes fennmaradni.
Az alábbi 20 idézet egyértelművé teszi, hogy a fentiekkel Európa vezetői is tisztában vannak.
1. Jacek Rostowski, lengyel pénzügyminiszter kijelentette, „az európai elit, beleértve a német elitet is, kénytelen lesz eldönteni, hogy hajlandók-e bármilyen árat megadni az euró túléléséért. Amennyiben a válasz nem, fel kell készülnünk az euró zóna irányított lebontására.”
2. Stephane Deo, Paul Donovan és Larry Hatheway, az UBS svájci bankóriás munkatársai: „A jelenlegi szerkezettel és a jelenlegi vezetés alatt az euró működésképtelen. Vagy a jelenlegi szerkezetnek vagy a vezetésnek kell megváltoznia.”
3. Herman Van Rompuy, az EU elnöke: „Az euró sohasem rendelkezett a működéséhez szükséges infrastruktúrával.”
4. Christian Wulff, német elnök: „Úgy gondolom, hogy politikailag megkérdőjelezhető, hogy az EKB óriási mennyiségben vásárolja fel az egyes nemzetállamok államkötvényeit. A központi bank függetlenségének megőrzése érdekében az EU működéséről szóló Egyezmény 123. Paragrafusa megtiltja az Európai Központi Bank közvetlen hiteleszköz vásárlását.”
5. Josef Ackerman, a Deautsche Bank elnök-vezérigazgatója: „Nyílt titok, hogy számos európai bank nem élné túl a könyv szerinti szuverén adósság piaci értéken történő újraértékelését.”
6. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke: „Erőt próbáló időket élünk.”
7. Christine Lagarde, az IMF jelenlegi ügyvezető igazgatója: „Az idei nyár eseményei azt mutatják, hogy egy új, veszélyes fázisba léptünk.”
8. Hermann Otto Solms, a Bundestag Elnök-helyettese: „Meg kell vizsgálnunk, vajon nem volna-e jobb a valutaunió és Görögország számára az adósság átütemezése és az euro zónából történő kilépés.”
9. Alastair Newton, a Nomura Securities London stratégiai elemzője: „Úgy gondoljuk, hogy kritikus időszak kezdődött az euró zóna számára, és a kiválás vagy szétesés esélye az év végéig, akármilyen formában is, nagyobb, mint valaha a válság kezdete óta.”
10. Gerhard Schroeder, volt német kancellár: „A jelenlegi válság könyörtelenül egyértelművé teszi, hogy nem lehet közös valutánk közös pénzügyi, gazdaság- és társadalompolitika nélkül.”
11. Mervyn King, a Bank of England elnöke: „A bankválság kezelése is igen nehéz volt, de ott legalább voltak állami szektorbeli mérlegek, ahová át lehetett vezetni a bajokat. Amikor már szuverén adósságról van szó, nincs válasz. Nincs semmilyen gát.”
12. Soros György: „Egy gazdasági összeomlás szélén állunk, ami akár Görögországban is elindulhat. A pénzügyi rendszer még mindig rendkívül sebezhető.”
13. Angela Merkel, német kancellár asszony: „Az eurót fenyegető jelenlegi válság az 1957-es Római Egyezmény óta eltelt néhány évtized eddigi legnagyobb erőpróbája Európa számára.”
14. Stephane Deo, Paul Donoval és Larry Hatheway, az USB svájci bankóriás szakértői: „A tagállamok gazdaságilag jobb helyzetben lennének, ha sohasem csatlakoztak volna az euró zónához. Ez európai monetáris unióval kapcsolatban félrevezették Európa lakosságát.”
15. Giacomo Vaciago, a Milánói Katolikus Egyetem professzora: „Az elmúlt tíz év távlatából nézve egyértelmű az euró bukása, akkor is, ha ezt nem szabad kimondani.”
16. Herman Van Rompuy, az EU elnöke: „Túlélő válságon megyünk keresztül. Együtt kell működnünk, ha azt akarjuk, hogy az euró zónával együtt túléljük a válságot, mert amennyiben, az euró zóna nem éli túl a válságot, az Európai Unió sem fogja túlélni.”
17. Angela Merkel, német kancellár asszony: „Ha az euró elbukik, Európa is elbukik.”
18. Joseph Ackerman, a Deutsche Bank elnök-vezérigazgatója: „Ez az egész 2008 őszére emlékeztet.”
19. Christine Lagarde, az IMF jelenlegi ügyvezető igazgatója: „Egyértelműen bizalmi válságról van szó, ami tovább nehezíti a helyzetet. Olyan intézkedésekre van szükség, melyek képesek megtörni ezt az ördögi kört.”
20. Angela Merkel, német kancellár asszony: „Az euró veszélyben van… Amennyiben nem kezeljük ezt a veszélyt, a következmények kiszámíthatatlanok Európára nézve.”
A fent idézett személyek mind az euró megmentésén szorgoskodnak. Nem fogják feladni a csatát harc nélkül. Európa politikai és pénzügyi vezetői meg vannak győződve arról, hogy a válasz a még szorosabb európai integrációban rejlik.
Herman Van Rompuy nagyon egyértelműen fogalmaz a válság kimenetelével kapcsolatban.
„Az euró zóna válsága az európai integráció megerősödését fogja szolgálni. Ez komoly meggyőződésem.”
Az európai elit ma már az „Európai Egyesült Államok” megalakulásáról beszél.
„Az Európai Bizottságnak egy olyan kormányt kellene létrehozni, amit az Európai Parlament felügyel. Ez lenne az „Európai Egyesült Államok,” nyilatkozta a napokban Gerhard Schroeder, korábbi német kancellár.
Európa azonban, ahogyan azt korábban említettük, lassan reagál az eseményekre. Az adósságválság hamarosan fordulóponthoz érkezik és kétséges, hogy az európai sebesség elegendő lesz-e ennek megállításához.
Előfordulhat, hogy az euró teljes, vagy részleges összeomlásának és óriási pénzügyi válságnak leszünk szemtanúi Európában, amire az elit mélyebb integrációval válaszol, a válságból való kilábaláshoz vezető egyetlen „megoldásként” tálalva.
A probléma-reakció-megoldás elvének újabb tökéletes példája.
A „probléma” a súlyos pénzügyi válság és gazdasági hanyatlás Európában.
A „reakció” az európai lakosság kétségbeesése és az iránti könyörgése, hogy valaki végre állítsa helyre a dolgokat.
A „megoldás” természetesen az „Európai Egyesült Államok” megalakulása, a korábbinál sokkal mélyebb gazdasági és politikai integrációval, amit az európai pénzügyi és politikai elit már régóta szeretne elérni.
Jelenleg a legtöbb ember ellenzi a gazdasági és politikai integrációt. Németországban például a megkérdezettek 76%-a nem hisz az euró jövőjében és minden ötödik német ellenzi az Eurókötvények bevezetését.
Úgy tűnik, egy súlyos kimenetelű válságra van szükség ahhoz, hogy az emberek Európában megváltoztassák álláspontjukat.
Sajnos minden arra utal, hogy pontosan ez fog történni.
Forrás: idokjelei.hu