Ukrajna továbbra is "kétségbeejtően nehéz" gazdasági helyzetben van, és a Nyugat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és egyéb szervezetekkel együttműködve elejét tudja venni e helyzet további súlyosbodásának, fontos azonban, hogy Oroszország ezt ne akadályozza meg - mondta vasárnap a brit külügyminiszter.

William Hague a BBC televízió politikai magazinműsorában kijelentette: London folyamatos kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, amelyet igyekszik meggyőzni arról, hogy Oroszországnak is érdeke, ha Ukrajna szabadabban tud kereskedni az Európai Unióval. Különösen fontos lenne ebből a szempontból, hogy ha összeáll egy gazdasági segélyprogram, azt Oroszország ne próbálja megtorpedózni, hanem inkább támogassa, és működjön együtt végrehajtásában - hangsúlyozta Hague.

Arra a riporteri kérdésre, hogy lát-e esélyt "orosz tankok Ukrajnába vezénylésére" az Ukrajna keleti országrészében élő, jórészt oroszpárti lakosság megvédése címén, a brit külügyminiszter kitérően azt mondta: London nem tudja, hogy mi lesz Oroszország következő reakciója, viszont egy ilyen lépés, és általában a "rendkívüli mértékű külső nyomásgyakorlás" az orosz érdekeket sem szolgálná.

Hague mindazonáltal visszautasította a riporter felvetését, miszerint e válaszával azt sugallja, hogy nem zárja ki az orosz intervenciót. A külügyminiszter megismételte: London arról próbálja meggyőzni Moszkvát, hogy Oroszországnak sem állna érdekében bármilyen közvetlen beavatkozás. Hozzátette ugyanakkor, hogy "sok még a veszély és a bizonytalanság" Ukrajna jövőjével kapcsolatban.

Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak kijelentette, hogy az EU kész aláírni egy új kereskedelmi megállapodást Ukrajnával, amint az új ukrán kormány megalakul. "Először azonban egy stabil (ukrán) kormányra van ehhez szükségünk, amely demokratikus döntést hoz erről" - tette hozzá az uniós tisztviselő.

Moszkvában negatív jelzésnek tartják az orosz nyelv regionális státusának eltörlését

Negatív jelzésnek tartja az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke azt, hogy az ukrán parlament eltörölte a 2012-es nyelvtörvényt, amellyel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is.

Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre. A törvényhozás alsóházi bizottságának vezetője úgy vélte, hogy az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában.

Szluckij közölte, hogy még korai lenne konkrét válaszlépésekről beszélni, de biztos abban, hogy azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mindeközben azt remélte, hogy még van lehetőség arra, hogy a "testvéri Ukrajnában" visszaadják az orosz nyelvnek a korábbi, regionális státust. Remélte, hogy ez a szerinte negatív lépés nem nehezíti meg együttműködésüket a jövőbeni ukrán koalíciós kormánnyal, és az érintkezés nyelve feltétlenül az orosz lesz.

Leonyid Szluckij szerint a Kijevben ülésező parlament döntése mögött az állhat, hogy "Ukrajnát mindenáron el akarják szakítani Oroszországtól", ezért éltek a "nyelvi tényezővel". Úgy vélte, hogy geopolitikai küzdelemről és a civilizációk összecsapásáról van szó.

Az ukrán Verhovna Rada eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A két éve, augusztus 10-én életbe lépett jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai oroszajkú kisebbséget, mert az alkotmány védelmezi. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters