A Nyugat fellépésének határozottságától függ, hogy meddig merészkedik el Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnában - állította Zbigniew Brzezinski amerikai politológus, Jimmy Carter volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a The Washington Postban kedden megjelent publicisztikájában.

Brzezinski diktátornak nevezte Putyint, aki szerinte részben Mussolini komikus imitációja, és egyben ennél fenyegetőbb módon Hitlerre is emlékeztet. A szerző logikai párhuzamot vont az ukrajnai események, illetve a Szudéta-vidéknek az 1938-as müncheni megállapodás utáni náci bekebelezése, majd Prága és Csehszlovákia 1939-ben történt megszállása között.

A politológus szerint Putyin tudta, hogy alig álcázott inváziójának tömegtámogatása lesz a az orosz többségű Krímben, de abban nem volt biztos, hogyan reagálnak majd az ott állomásozó, kis létszámú és könnyű fegyverzettel felszerelt ukrán katonai egységek, ezért "álarcban ment be, mint egy maffiagengszter". Így ugyanis, kemény ukrán ellenállás esetén, letagadhatta volna, hogy a kezdeményezés tőle származik és visszavonulhatott volna.

Brzezinski úgy vélte, a kezdeti sikerek arra csábíthatják az orosz elnököt, hogy a krími "előadást" Ukrajna keleti tartományaiban is megismételje. Ennek sikere esetén a befejező, harmadik szakasz az lehetne, hogy a politikai nyugtalanság szításával és az orosz katonai erő nyílt alkalmazásának kombinációjával megdönthetné a kijevi kormányt.

"Sok függ attól, hogy a Nyugat milyen világosan közli a kremlbeli diktátorral…. hogy a NATO nem maradhat passzív, ha háború tör ki Európában. Ha Ukrajnát szétmorzsolják, miközben a Nyugat egyszerűen csak néz, akkor ugyancsak veszélybe kerül az új keletű szabadság a szomszédos Romániában, Lengyelországban és a három balti államban" - írta Zbigniew Brzezinski.

Ez meglátása szerint ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Nyugatnak vagy az Egyesült Államoknak háborúval kellene fenyegetőznie, de Oroszország egyoldalú és fenyegető lépései azt jelentik, hogy a Nyugatnak legitimként kell elismernie Ukrajna jelenlegi kormányát. Bizonytalan jogi státusa ugyanis a krími játszma megismétlésére csábíthatná Putyint.

A Nyugatnak emellett - Oroszország megalázását elkerülendő egyelőre bizalmasan - azt is közölnie kellene, hogy az ukrán hadsereg azonnali és közvetlen segélyre számíthat, amelyek megerősíthetik védelmi képességeit.

"Nem szabad kételyt hagyni Putyin fejében afelől, hogy egy Ukrajna elleni támadás egy hosszú és költséges szembenállást váltana ki és hogy az ukránoknak nem kell attól félniük, hogy benne hagyják őket a pácban" - hangsúlyozta Brzezinski.

A politológus szerint a NATO-nak mindemellett - a szövetségnek az előre nem látott eseményekre vonatkozó terveivel összhangban - riadókészültségbe kell helyezni erőit. "Politikailag és katonailag sokatmondó lenne", ha haladéktalanul Európába vezényelnének néhány amerikai légi szállítású egységet.

Ezeket a lépéseket, amelyek célja, hogy "megakadályozzák, hogy a számítási hibák háborúhoz vezessenek", ki kell egészíteni annak megerősítésével, hogy a Nyugat kész együttműködni Oroszországgal Ukrajna gazdasági talpra állásának és politikai stabilizálódásának megsegítésében.

Brzezinski szerint a Nyugatnak biztosítania kell Oroszországot arról, hogy nem akarja Ukrajnát a NATO-ba bevonni és Oroszország ellen fordítani. Az ukránoknak - Európa békéje és stabilitása érdekében - maguknak kell eldönteniük, hogy mennyire akarnak közeledni az Európai Unióhoz és milyen nagyságrendben akarnak gazdasági együttműködést folytatni Oroszországgal.

A májusi választások után az ukránok felülvizsgálhatnának néhány, a Krím különleges státusára vonatkozó rendelkezést, de ezt a politológus szerint "nem kényszer vagy egy szomszéd (ország) támadásának hatására kellene megtenniük".

Forrás: MTI