A világ élelmiszer-termelésének 90 százalékát a családi gazdaságok adják. Csakhogy ez a termelési forma óriási kihívásokkal küszködik: a klímaváltozással és az üzemi szemléletű iparosodott mezőgazdasági cégekkel.

„A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot” – hangsúlyozta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a részt vevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek.

Jelenleg a világ mezőgazdaságának egy igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd.

A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok által támasztott erős versennyel. „A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei” – emelte ki José Graziano da Silva.

Úgy vélte, nem általánosságban van szükség az élelmiszer-termelés növelésére, hanem azokban a térségekben, ahol nincs elegendő élelem, így például Afrika és Ázsia egyes részein. A főigazgató szerint a családi gazdaságokat ezekben a térségekben kell fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az élelmiszer-pazarlást, mert jelenleg a világon megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi. Megjegyezte azt is: több pénzt kell az embereknél hagyni, hogy meg tudják vásárolni az élelmiszereket.

Bár a kis családi gazdaságok a fejlett államokban is léteznek, sőt igen fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a jelenség szegény országokban jelen lévő változatát a nyugati világban élőknek nehéz megértenie. Az ugyanis tökéletesen ellentmond a bürokrácia szükségességének, a formalizált eljárásoknak és az ipari-gazdasági racionalitásnak, vagyis a nyugati civilizáció alapvető építőköveinek. Éppen ezért ebből az irányból szemlélve archaikusnak és kaotikusnak tűnhet a rendszer, ugyanakkor egy másik szemszögből vizsgálva nagyon is vonzó és termelékeny. A családi gazdaságok ugyanis táplálkozási és anyagi biztonságot jelentenek, javítják az életkörülmények minőségét, védik a környezetet, és támogatják a fenntartható fejlődést a városoktól távol eső területeken.

A fórumon – melyen 104 ország képviselői vettek részt – több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatták a legsikeresebb példákat a területről.

Forrás: alternativenergia.hu / piacesprofit.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3696308

Jelenleg az oldalon

11
Online