http://komlomedia.hu/14-iq-light/15883-tenyleg-ingerultebbek-vagyunk-ha-megehezunk#sigProId46e56b723b
A laborbeli előzetes kísérletek eredményeit most egy való életben végzett teszt is megerősítette.
A legtöbbünk számára persze nem kifejezetten új információ, hogy ha éhesek vagyunk, könnyebben felmérgesedünk. A háttérben húzódó folyamatokat ugyanakkor érdekes és érdemes tanulmányozni. Egy friss kutatás nemrégiben való életbeli helyetekben erősítette meg az éhségérzet és az érzelmi állapot közti kapcsolatot. „Minél éhesebb az ember, annál ingerlékenyebb és mérgesebb, és annál kevésbé képes élvezni az életet” – mondja Viren Swami, az Anglia Ruskin Egyetem kutatója.
A témával kapcsolatos korábbi kutatások többsége laborkörülmények között zajlott, Swami és társai azonban arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire erős a hatás a mindennapi életben. Ehhez 64 résztvevővel végeztek vizsgálatot Németországból, Ausztriából és néhány más helyszínről. Az alanyok feladata az volt, hogy telefonos alkalmazásban rövid kérdőíveket kellett kitölteniük arról, hogyan érzik magukat, és mennyire éhesek. A kérdőíveket naponta ötször kellett teljesíteni három héten keresztül.
A vizsgálatban egyértelmű összefüggés mutatkozott az éhség mértéke és az ingerlékenységről adott önkéntes jelentések között, valamint az is kiderült, hogy éhesen kevesebb élvezetet éreznek az alanyok. A hatás ráadásul jelentősnek bizonyult: az éhség foka 56 százalékban volt felelős az ingerlékenységben mért varianciákért.
Ha éhesek vagyunk, hajlamosak vagyunk a potenciálisan negatív eseményeket egyértelműen negatívként felfogni, mondja Swami, ami jelentősen rontja a komfortérzetet. Valószínű, hogy a rosszabb mentális állapotot az alacsony vércukorszint váltja ki, amelynek hatására többek közt adrenalin és kortizol szabadul fel. Az előbbi aktiválja küzdj vagy menekülj állapotot, és az utóbbi szintén a stressz-szintet növeli. A stresszhormonok szintjére pedig sokan nagyon érzékenyek vagyunk, ilyenkor hajlamosak vagyunk túlzottan ráfókuszálni a problémákra, és idegesek leszünk, mondják a szakértők.
Jelen esetben a kutatás módja is hangsúlyozottan fontos lehet a reakciók mérése szempontjából. Swami elmondása szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az éhség által kiváltott labilisabb érzelmi állapotban részben pont az váltotta ki a dühöt, hogy megint ki kell tölteni a kérdőívet.
Forrás: ipon.hu / newscientist.com / journals.plos.org