Megállapodás született hétfő délelőtt a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek előző délután kezdődött brüsszeli tanácskozásán - jelentette be a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az euróövezeti - és egyben az uniós - országok csúcsvezetői testületének elnöke.

Ezzel megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb, a számítások szerint mintegy 80 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette: nincs "Grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.

Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében - közölte Tusk, és megállapította: a döntés "esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete".

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.

A görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással - közölte külön sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár.

Merkel arra is kitért, hogy a mintegy 50 milliárd eurós privatizációs alapból - amely alapban ott lesznek majd az újra feltőkésített bankok is - a görög adósságtömeget fogják csökkenteni.

Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra - mondta a kancellár.

Francois Hollande francia köztársasági elnök szintén a hitelek futamidejének meghosszabbítási lehetőségét emelte ki, mint a terhek elviselhetőbbé tételének lehetséges eszközét. Úgy vélekedett: az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradhat, nem csupán a görögöknek, hanem egész Európának az érdekét szolgálja.

Hollande szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöktől "bátor választás" volt, amikor igent mondott a korábban beígérteknél is messzebbmenő reformkövetelésekre.

Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket - értékelte Ciprasz a csúcstalálkozó kimenetelét görög szempontból. "A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott a radikálisan baloldali Sziriza vezetője. Hangsúlyozta: a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről a "Grexit", vagyis Görögország távozása az eurózónából.

A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel - a tagállami legfelső vezetők szintjén - minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi "csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, a maga tizenhat órás ülésével.

Hétfőn kora reggelre két nyitott kérdésben kellet még megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

Elemzők: nagy a bizalmatlanság Görögországgal szemben

A megállapodás ellenére nagy a bizalmatlanság Görögországgal szemben, és sok még a kérdőjel az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy létszükséglet volt a megállapodás. Úgy vélte, Görögországnak az a vágya nem teljesült, hogy a korábbi népszavazás után megerősödik a görög kormány tárgyalási pozíciója. A görög gazdaság állapota olyan mértékben romlott a népszavazást követően is, hogy a múlt hét csütörtökön benyújtott görög javaslat már nem volt elég a megállapodáshoz.

Hangsúlyozta: a görög kormány magának köszönheti, hogy az elmúlt hetekben ilyen mély válságba került a görög gazdaság, ha korábban megállapodtak volna a hitelezőkkel, ezt elkerülhették volna. Ha Görögország kiesett volna az euróövezetből, az drámai mértékű gazdasági, pénzügyi, társadalmi összeomlást jelentett volna számukra, és még mélyebbre süllyedhetett volna az ország gazdasága - tette hozzá.

A magyar reálgazdaságot különösebben nem érinti a megállapodás, marginális az oda irányuló magyar export, azzal, hogy megoldódik a görög pénzügyi válság, kiárazódik a kockázatokból, a forint és a tőzsde már erősödött, csökkennek az állampapír hozamok - mondta el.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is vannak még kérdőjelek, nem zökkenőmentes folyamatról van szó. A héten a görög, illetve néhány euróövezeti ország parlamentjének is jóvá kell hagynia a tárgyalások elindulását, Németországban nagyon erős ellenzéke van a megállapodásnak.

"Ha minden simán halad, a jövő hét végén elindulhatnak a tárgyalások, akkor megnyugtatóan rendeződhetnek a dolgok" - mondta.

Görögországnak ezt követően is újabb recesszióval kell szembenéznie, de még ezzel is sokkal kisebb árat fizet, mint ha kiesne az eurózónából - vélte Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb megoldás sok pontban jóval szigorúbb, azaz komolyabb megszorításokat tartalmaz, mint a korábbi tervezetek. A szakember kommentárjában rámutatott: lényegében az Európai Unió diktálta a feltételeket, a görögöknek ugyanis sokkal több vesztenivalója volt. Megállapodás híján az Európai Központi Bank leállíthatta volna Görögország finanszírozását, ennek eredményeként elfogyott volna a pénz a görög bankokból, és a gazdaságból.

Az EU a bizalomhiányra hivatkozva előírta a görögöknek, hogy a csomagban szereplő lépések egy részét még a végrehajtásuk előtt el kell fogadnia a görög parlamentnek, ezzel is biztosítva azok megvalósítását. A csomagnak része egy 50 milliárd euró értékű úgynevezett privatizációs alap is, ha az ebben lévő eszközök értékesítése nem a most megszabott menetrendnek megfelelően történik, akkor az alap feletti felügyelet az EU kezébe kerülhet - hangsúlyozta.

Németh Dávid szerint a görög megállapodás kedvező piaci szempontból, ám kockázatot jelent a jövőre nézve, hogy a pénteken ismertetettnél jóval szigorúbb csomagnak milyen lesz a fogadtatása Görögországban. A nemzetközi piacokon az euró erősödött a dollárral szemben, illetve a régiós devizák, így a forint is erősödött, ez a befektetők optimizmusára utal.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai tőzsdék határozottan erősödtek a megállapodás hírére, az euró viszont alig reagált. Ez is jelzi a rendkívüli bizalomvesztést, amit az okozott, hogy Görögország nem törlesztette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennálló tartozását, és a megállapodás ellenére komoly félelem maradt a piacokon - mondta.

A szakértő szerint a befektetők úgy látják, hogy a "meccs még nincs lejátszva", lehetnek még meglepetések. A források nélkül maradt, nagyon sérülékeny görög bankrendszer veszélyt jelenthet az eurozóna bankrendszerére, illetve a monetáris unióra.

Pálffy Gergely hozzátette: a forint és a régiós devizák ugyanakkor erősödtek, lehetett is számítani arra, hogy a megegyezés "csillapítja a kedélyeket" a térségi devizák piacán.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 504 208 megtekintés

Videó: 52 182 394 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7460315

Jelenleg az oldalon

9
Online

Interreg CE1013 REFREsh