A tagállamok vezetői azt szeretnék, ha a Tanács 2016 első félévében kialakítaná közös álláspontját az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló bizottsági javaslatról. Az EU28-ak csütörtökön megsürgették azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek megítélésük szerint elengedhetetlenek a schengeni vívmányok megőrzéséhez.

Fél éven belül, még a 2016 első hat hónapjában esedékes holland soros elnökség alatt fogadja el a Tanács közös álláspontját a Bizottság Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására vonatkozó javaslatáról. Többek között ezt a kívánságot tartalmazza az EU28-ak állam- és kormányfői által csütörtök este a menekültválság kezelésének tárgyában elfogadott következtetés.

A tagállamok vezetői idén nem kevesebb, mint 12 alkalommal találkoztak Brüsszelben, és ez volt a hetedik alkalom, hogy megvitatták a migrációs válság enyhítésére hivatott intézkedéseket. A mostani vitának a luxemburgi soros elnökség összefoglalója ágyazott meg az eddig közösen hozott intézkedések végrehajtásáról. Az áttekintés meglehetősen lehangoló képet fest a helyzetről. Többek között rámutat, hogy a 2015-ben és 2016-ban a Szíriával szomszédos országokból áttelepítendő 22 ezer menedékkérőből eddig mindössze 600-an érkeztek meg a befogadó országokba. A már az EU területén tartózkodó menekültek tagállamok közötti áthelyezésénél még katasztrófálisabb a mérleg: a két évre szóló 160 ezres kvótából eddig alig több mint kétszáz fő jutott el a befogadó célországba.

Mindez szorosan összefügg azzal, hogy az eredetileg tervezett öt olaszországi és három görögországi regisztrációs és első befogadó állomás (ún hotspot) közül még mindig kettő üzemel csak (az egyik az olaszországi Lampeduza, a másik a görögországi Leszbosz szigetén), de a már működő létesítmények sem képesek megfelelően ellátni a feladatukat.

Végül, de nem utolsó sorban a jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-török megállapodás és cselekvési terv november végi elfogadása óta nem csökkent érdemben a menekülthullám, átmeneti visszaesés után két hét óta naponta újra 4 ezer fő jut át a török határon keresztül Görögországba.

A vezetők ezzel összhangban megszabták a legfontosabb teendőket, köztük a schengeni külső határokon a szisztematikus biztonsági ellenőrzések alkalmazását (az érkezők adatainak a meglévő adatbázisokkal való összevetése révén; a már működő hotspotok hiányosságainak kiküszöbölését, és konkrét ütemterv elfogadását a még hiányzó létesítmények felállítására, ahol megtörténhet a migránsok regisztrálása, az ujjlenyomatvétel és az elutasított személyek visszaküldése.

„Közös határozott és egységes cselekvés szükséges Schengen megerősítése, támogatása és fenntartása, ami az európai integrációs projekt egyik sarokköve” – fogalmaztak közös nyilatkozatukban a visegrádi négyek, akiknek miniszterelnökei a csúcsot megelőzően találkoztak.

A V4-ek nyilatkozata azt is aláhúzza, hogy a hotspotoknak olyan kapacitásokkal is kellene rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a regisztrált menedékkérők bizonyos ideig történő őrizetbe vételét, megelőzendő, hogy kérelmük elbírálása előtt eltűnjenek. Ez az igény azonban nem került be az EU28-ak következtetéseibe.

„Ennek fényében megismételjük, hogy bármilyen más intézkedésről csak akkor lehet vitát nyitni, ha az EU visszaállítja az ellenőrzést a külső határai felett, megállítja az irreguláris migránsok beáramlását és alaposan kiértékeli az eddig hozott intézkedéseket" – szorgalmazta a V4-ek közös nyilatkozata.

A vezetők arra is felszólították nagyköveteiket, hogy gyorsan állapodjanak meg annak a 3 milliárd eurós összegnek a mobilizálásáról, amit a törökországi menekülthelyzet javítására folyósít majd az EU. Úgy tűnik, hogy a 3 milliárd euróból 1 milliárd az uniós költségvetésből jön majd, a többit a tagállamok osztják majd fel GNI-ból való részesedésük arányában egymás között.

Tíz, a Törökországból menekültek átvételére hajlandóságot mutató tagállam vezetői (Ausztria, Németország, a Benelux államok, Svédország, Finnország, Görögország, és újonnan Szlovénia és Portugália) még csütörtök délelőtt az osztrák EU-képviseleten megbeszélést folytattak Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. A megbeszélésen Angela Merkel német kancellár és osztrák források szerint az EU-török megállapodás végrehajtásáról, annak konkrét munkafázisairól volt szó. A cél egyértelműen annak biztosítása volt, hogy lehetőleg minél kevesebb menedékkérő jusson át illegálisan a török-görög határon.

A találkozón az önkéntes áttelepítés mikéntjéről is véleményt cseréltek, de állítólag továbbra sem esett szó konkrét számokról. Merkel mindenesetre azt mondta, hogy a csoporthoz való csatlakozás és az áttelepítésben való részvétel lehetősége továbbra is nyitott más országok előtt.

A csúcs margóján „üzenetváltásra” került sor Werner Faymann osztrák kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között. A vitát Faymann kezdeményezte, aki a szocialista párti kormányfők csúcs előtti összejövetelén ismételten a menekültkvótákat elutasító közép-és kelet-európai tagállamok orra alá dörgölte, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca, és gondja lesz arra, hogy az uniós hétéves keretköltségvetés jövőre esedékes felülvizsgálata során növelje a nyomást az uniós kohéziós alapok fő haszonélvezőinek számító tagállamokra.

„Nem járja az, hogy csak akkor szeretem az EU-t, ha előnyöm származok belőle, és ellene vagyok, ha nem” – fejtette ki a szociáldemokrata osztrák kancellár a csúcsra érkezve.

Orbán Viktor erre reagálva – szintén az érkezésekor – azt mondta, hogy néhány baloldali kormányfő zsarolással próbálkozik. Az osztrák kancellár szerinte nem először zsarol a források csökkentésével, amit Orbán Európához méltatlan viselkedésnek nevezett.

A miniszterelnök még érkezésekor közölte, hogy a magyar kormány a Bizottság határcsomagját elvileg támogatja és „az álláspontja pozitív”. Orbán szerint a javaslat lényegében egy Lex Görögország, mivel Athén nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha ilyen áll elő, akkor vagy kizárod az érintett országot, vagy elvégzed helyette a munkát” – tette hozzá.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határvédelem nemzeti hatáskör, mindamellett „azt elfogadjuk, hogy ha egy ország nem képes ennek a feladatnak az ellátására, akkor kiegészítő eszközöket alkalmazzunk”.

Az Európai Tanács elnöke a vacsorát követően úgy vélte, hogy a legfontosabb téma az EU külső határainak védelme volt. „Nem csak azért a külső határellenőrzés fontosságát a válság kezdete óta hangsúlyozom, hanem azért is, mert enélkül politikai közösségként kudarcot fogunk vallani. És ezalatt potenciálisan komolyabb következményekre gondolok, mint Schengen lebontása. Ma kissé derűlátóbbak lehetünk, mert valamennyi vezető egyetértett Schengen megvédésével” – jelentette ki Donald Tusk az ülést követő sajtóértekezleten.

Forrás: bruxinfo.eu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3227439

Jelenleg az oldalon

12
Online