A 43 milliárd dolláros alaszkai megállapodásnak köszönhetően Peking palagázhoz juthat, amivel mérsékelheti szénfüggőségét, az USA pedig csökkentheti kereskedelmi deficitjét a kommunista állammal szemben.

Donald Trump 12 napos ázsiai körútjának vitathatatlanul legfontosabb állomása Peking volt, ahol 250 milliárd dollár értékben született kereskedelmi megállapodás a felek között. Ennek egyik része az a 43 milliárd dollár értékűre becsült üzlet, mely újabb lökést adna az alaszkai palagáz-kitermelésnek, ráadásul csökkentheti az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét Kínával szemben, ami Donald Trump elnök örök problémája.

A terület legészakibb részét felölelő North Slope megyében rengeteg, 1 billió köbméternyi gáztartalék van, de problémás a kitermelése. Olyan nagy oljipari cégek, mint a BP,  az ExxonMobil és a ConocoPhillips is kacérkodtak a területen megépítendő gázvezeték gondolatával, de az óriáscégek inkább más irányba fordultak.

Más a kínai elv

A három kínai vállalat, mely a beruházásban részt venne, ugyanakkor nem küzd azzal a problémával, mint a fenti cégek: nem kell megfelelniük a részvényesi / tulajdonosi nyomásnak. A kínaiak ugyanis nem a gyors megtérülést tekintik a legfontosabbnak, inkább hosszabb távú, stratégiai döntések mentén dolgoznak – mondta el az ABC-nek Mark Barteau, a University of Michigan energetikai intézetének igazgatója.

A terv részét képezi egy 800 mérföldes (kb. 1300 km) gázvezeték lefektetése, mely Nikiski városáig futna. Itt egy cseppfolyósítást végző üzemet hoznának létre, melyből hajókba töltenék az árut, ami Kína felé venné az irányt.

Bill Walker alaszkai kormányzó nem húzná a dolgokat, már jövőre tető alá hozná a projekt üzleti részét, majd 2019-ben az első kapavágást is megejtené, ami azt jelentené, hogy a tervezett öt éves megvalósulási idő alapján 2023-ra folyhatna a gáz. Szakértők szerint azonban már akkor is „mindenki extázisban lenne”, ha 2026-ban futna ki az első hajó.

Ellenzői is akadnak a projektnek, melynek részletei még homályosak, a kormányzó azonban annyit elárult, hogy Peking vihetné a szállítmány 75 százalékát. Mindez gazdaságilag gúzsba kötné az eladó felet – mutatott rá Barteau. A természetvédők pedig kiemelik, hogy attól tartanak: a Trump-adminisztráció a gyorsabb lefolyás érdekében megkerülhet bizonyos előírásokat. A Center for Biological Survey „rettenetesen rossz ötletnek” bélyegezte a tervet. Ügyvédjük arra hívta fel a figyelmet, hogy a fosszilis infrastruktúra felhúzása helyett a tiszta energia irányába kéne lépni.

Az oroszok nincsenek elájulva

A Pravda hasábjain némiképp más szempontok alapján, de szintén negatívan tálalták az ügyet. „Dióhéjban az USA cseppfolyósított gázt fog adni Kínának adósságtörlesztésként. Így már érthető, hogy a kínaiak miért nem írtak alá új szerződéseket Oroszországgal és miért nem valósult meg a Szibéria-2 gázvezeték” – írják.

A cikk némi önostorozást követően azonban a jövő lehetőségei felé fordul szakértői segítségével.

„Kína akár évi 3 billió köbméternyi gázt is felvenne, ami természetesen lehetetlen, hiszen a világon a teljes kitermelés 3-4 billió köbméter” – mondta el az olaj- és gázipari állami egyetem professzora, Valery Bessel. Mindenesetre a kínai kereslet nagysága lehetővé teszi, hogy az ország Oroszországtól és az Egyesült Államoktól egyaránt vásároljon csepfolyósított gázt. Hozzáteszi, hogy a kommunista óriás „nem játszik politikai játékokat”, csak és kizárólag a belső fejlődésében érdekelt, így vevő az orosz gázra is, annak érdekében, hogy megszüntesse fojtogató szénfüggőségét.

Forrás: kitekinto.hu / ABC / Reuters / Pravda

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó