A cél a Lyme-kór és más betegségek terjedésének megakadályozása lenne.

A Yale-en fejlesztett, mRNS alapú kísérleti oltóanyagot egy friss kutatás keretében tengerimalacokon tesztelték. Az oltóanyag olyan immunválaszt indított be, amely megnehezítette a kullancsok számára a vérszívást, és így csökkentette a Lyme-kórral való fertőződés kockázatát.

A Lyme-kór a leggyakoribb ízeltlábúak által terjesztett betegségek közé tartozik, és bár antibiotikummal jól kezelhető, nagyon sokan maradnak diagnosztizálatlanul, ami súlyos szövődményekhez, többek közt krónikus ízületi gyulladáshoz és idegi károsodáshoz vezethet. Az éghajlatváltozás miatti hosszabb nyarak és a melegebb telek pedig nagyon kedveznek a kullancsoknak, amelyek egyre több régióban terjednek el, egyre nagyobb számban.

A fertőző betegségek többségéhez hasonlóan a Lyme-kór esetében is a védőoltások jelenthetik a legjobb utat a probléma megelőzésére. A betegség ellen kutyáknak és macskáknak már van vakcina, és egy emberi oltóanyag (LYMErix) is létezett, ennek gyártásával azonban 2002-ben felhagyott a gyártó, mert annyira alacsony volt iránta az érdeklődés.

Az érdeklődés hiánya jelentős részben az oltásellenes mozgalmaknak volt köszönhető, amelyek követői több pert is indítottak a GlaxoSmithKline ellen a vakcina mellékhatásai miatt, amiket a gyártó szerintük eltitkolt. Bár a GSK végig kitartott amellett, hogy vizsgálatai nem jeleztek súlyosabb problémákat, és az észlelt mellékhatások az általános alkalmazás során sem jelentkeztek gyakrabban, mint amit a klinikai vizsgálatok jeleztek (ezt az utólagos elemzések is alátámasztották), inkább leálltak a vakcina forgalmazásával és végül peren kívül megegyeztek az érintettekkel.

Jelenleg több gyártó is fejleszt ilyen vakcinát, közülük a Pfizeré már a klinikai vizsgálatok második fázisában tart. A Yale védőoltása azonban azért különleges, mert a jelenlegi legfejlettebb, mRNS alapú technológiával készült, és működése túlmutat a Lyme-kórban való megbetegedés megelőzésén. A vakcina célja ugyanis nem az, hogy megtanítsa az immunrendszert felismerni a Lyme kórokozóját, a Borrelia burgdorferi baktériumot, hanem kifejezetten az átadás gátlására irányul, és így a baktérium terjesztőit, a nőstény kullancsokat veszi célba.

Ez pedig rendkívül érdekes megközelítés, hiszen jelenleg minden emberi vakcina a patogénekre irányul, hangsúlyozza Erol Fikrig, a Yale epidemiológusa, az oltás egyik fejlesztője. Az új koncepció lényege, hogy a szervezetet a baktériumot hordozó kullancsok nyála ellen próbálják immunizálni. Ehhez mRNS útján a kullancsnyál több fehérjéjének receptjét is bejuttatják a testbe, ezeket a proteineket aztán legyártják és kifejezik a sejtek, az immunrendszer pedig megtermeli ellenük a szükséges antitesteket és egyéb védelmi összetevőket.

Amikor egy fertőzött kullancs megcsíp egy vakcinált szervezetet, a nyála csaknem azonnal beindítja az immunválaszt, ami megnehezíti, hogy a kullancs befejezze a táplálkozást. A kullancsok alapesetben olykor három napig is szívják áldozatuk vérét, és a Lyme baktériumának hatásos átadásához általában legalább egy napra van szükségük. Az immunreakció azonban egyrészt lerövidíti a táplálkozást, másrészt észlelhetőbbé teszi a kullancscsípés tényét az áldozat számára (a csípés helye gyorsabban gyulladt lesz), így rövidebb idő alatt észreveheti és eltávolíthatja a kullancsot magából.

Fikrig és kollégái legutóbbi kísérleteik során tengerimalacokat oltottak be a szerrel, majd Lyme-kórt hordozó és azt nem hordozó kullancsoknak tették ki őket. A bőrreakció rövid idő alatt jelentős volt az oltott állatoknál, és az ilyen állatokra került kullancsok általában alig táplálkoztak, és sok esetben jóval a megszokott idő előtt maguktól leváltak a tengerimalacokról. És ami a legfontosabb, azok az állatok, akikből a bőrreakció jelentkezése után közvetlenül eltávolították a kullancsokat, egyáltalán nem fertőződtek meg.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a kiválasztott nyálfehérjék egy része alig provokált immunválaszt, vagyis még lehet optimalizálni a recepten. Ezt követően először valószínűleg nagyobb testű állatokon fogják tesztelni a vakcinát, majd megkezdődhetnek az emberi kipróbálás fázisai.

Forrás: ipon.hu / gizmodo.com / science.org

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 50 972 939 megtekintés

Videó: 29 992 523 megtekintés

Látogatók

Összesen5310868

Jelenleg az oldalon

9
Online

Interreg CE1013 REFREsh