Március 12-én az Északi-sarkividéken nagyszabású, a Cold Response 2012 nevű hadgyakorlat kezdődött meg. Több mint 16.000 katona, hadihajók és repülőgépek az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, Franciaországból és Hollandiából vesznek részt benne. Összesen 14 NATO-országból.

A Szövetség és a semleges Svédország, amely csatlakozott hozzá, március 21-ig gyakorolja együttes fellépést a sarkvidéken. A hadgyakorlat hivatalos témája: a konfliktusos helyzetekben és az esetleges terrorista akciókban alkalmazott lépések begyakorlása.

Terrorista szervezetek tevékenykednek a Közel- és Közép-Keleten, Latin-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Az Északi-sarkon, mint tudjuk, ilyenek nincsenek, mutat rá Igor Korotcsenko katonai szakértő.

- Ezért az Északi-sarkon tartott hadgyakorlatot kizárólag a NATO katonai aktivitása prizmáján keresztül kell nézni. Ez viszont azzal magyarázható, hogy közeledik a régió természeti kincseinek szétosztása. A NATO, amely mutatja az izmait, nyilvánvalóan demonstrálni akarja, hogy diplomáciai lépéseit katonai erővel fogja támasztani.

Terroristák nincsenek az Északi-sarkon, viszont gazdag olaj- és gáz-, arany és gyémánttartalékok vannak itt. A globális felmelegedés és a jégpáncél olvadása, amelyet ígérnek a tudósok, kinyitja a Jeges-tenger kincsestárát. Ezek a kilátások már ma vitát okoznak azon államok között, amelyek igényt tartanak a sarkvidéki kontinentális talapzatra. Meg kell jegyezni, hogy területi viták vannak a NATO-országok között is. Például, Kanada és az Egyesült Államok között, illetve Dánia és Kanada között.

A Cold Response 2012 hadgyakorlatot lehetne tartani Kanada területén is, véli Vlagyimir Jevszejev az oroszországi Nemzetközi Biztonsági Központ szakértője.

- Ezt a hadgyakorlatot azonban Norvégia és Svédország területén tartják, azaz viszonylag közel Oroszország határaihoz. Ebből a szempontból provokációnak is lehet tekinteni azt. Oroszországnak van bizonyos oka az aggodalomra, hiszen az Aegis rendszerrel felszerelt hajókat elhelyezhetik a sarkvidéki zónában.

Vlagyimir Jevszejev szerint az Aegis olyan, a hajókon elhelyezhető, radarral felszerelt harci rendszer, amely akár 400 kilométeres távolságról is felfedezhet légi célokat, továbbá a hajók fel vannak szerelve az SM-3 rakétákkal, hatékony tüzelés irányító rendszerrel. Oroszország figyelemmel kíséri a sarkvidéken tapasztalható katonai aktivitást, jegyzi meg Igor Korotcsenko.

- Jelenleg folyik két új sarkvidéki brigád alakítása, amelyek rugalmasan tudnak majd cselekedni az Északi-sark bármely pontján. Ott, ahol az ország érdekei ezt szükségessé teszik.

Új hadihajók, amelyeknek építése 2012 februárjában kezdődött meg, Oroszország Északi Flottája felújításának kezdetét jelentik. Az Északi-sarkra is indul majd egy pár Misztrál típusú deszant-hajó. A közeli jövőben modernizálni fogják a tengeralattjáró erőket is. Ugyanakkor a területi vitákat Oroszország a jövőben is békés úton akarja megoldani, abban bízva, hogy a párbeszédet diplomáciára támaszkodva kell folytatni, nem pedig a katonai erőre.

Forrás: ruvr.ru