Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét - közölte az MKPK kedden az MTI-vel.

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére - olvasható az MKPK közleményében.  

Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Hozzátették: a böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.  

A negyvennapos böjti időszak gyökerei a Szentírásban találhatók. Az Ószövetségben - jóllehet nincsenek egységes előírások a böjtre - Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot kihirdette, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre, és Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kérte.  

Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába.  

A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.  

Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így - mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak - húsvétvasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.  

A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.  

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.  

A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de "mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb" - olvasható az MKPK közleményében.  

A püspökök testülete arra kéri a híveket, eleget téve Ferenc pápa felhívásának, idei hamvazószerdai böjtölésüket, imáikat és jócselekedeteiket a békéért ajánlják fel.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 64 346 765 megtekintés

Videó: 38 576 007 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen5897346

Jelenleg az oldalon

2
Online

Interreg CE1013 REFREsh