Milyen szerepet játszanak az erdők a klímaváltozás hatásainak mérséklésében? Hogyan befolyásolja az erdők eme szerepét egészségi állapotuk? Hogyan lehet minél egészségesebb erdőket fenntartani, és mi a szerepe ebben az erdőgazdálkodóknak? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az egyik legrangosabb magyarországi élettudományi konferencia terepi programján a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészeténél.

A Magyar Biológiai Társaság által szervezett XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia négynapos rendezvénye évről évre hazánk egyik legjelentősebb élettudományi eseménye. Az idén Pécsett megrendezett konferencia átfogó jellegét érzékelteti, hogy a harminc plenáris előadás mellett közel száz (!) poszter-prezentációra került sor. Túlzás nélkül állítható, hogy ez a rendezvény a hazai természetvédelmi biológia legfontosabb seregszemléje. A hazai erdészet is képviseltette magát a konferencián, a Pilisi Parkerdő részéről Dr. Csépányi Péter a főváros környéki örökerdő-gazdálkodás jellegzetességeiről adott elő, Bolla Bence pedig a Soproni Egyetem képviseletében beszélt a klímaváltozás erdei élőhelyekre gyakorolt hatásairól.

Éppen az említett témák, a természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei élőhelyek klíma-kitettsége miatt volt különös jelentősége annak a terepi programnak, amelynek a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete adott otthont. Ennek során az erdőgazdálkodó két munkatársa, Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes és Kincses Miklós erdőgondnok mutatta be a zömmel természettudós-biológus érdeklődőknek, természetvédelmi szakembereknek a Mecsekerdő természetközeli és fenntartható erdőgazdálkodását, annak elveit és céljait.

Fokozódó aszály, invazív rovarok, romló erdők

Az viszonylag köztudott, hogy az európai erdők milyen nagy szerepet játszanak a szénmegkötésben. Ám az erdők ezen klímavédelmi potenciálját nagyban befolyásolja egészségi állapotuk. Beteg, leromlott erdők sokkal kevésbé képesek szénmegkötésre, illetve szénkibocsátásuk is jelentősebb, mint az egészséges állományoké.

A klímaváltozás egyik kritikus következménye, hogy jelenlegi erdőállományainkat alkotó egyes fafajaink nem – vagy csak segítséggel – képesek alkalmazkodni annak felgyorsult üteméhez. Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai idén a Mecsekben – de nemcsak ott, hanem az ország más területein is – különösen jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kár felmérésére a Mecsekerdő szakemberei saját multispektrális felmérések, valamint műholdak elérhető anyagainak elemzése segítségével kezdték meg.

A társaság szakemberei felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európát az utóbbi években sújtó aszály, hőmérséklet-emelkedés következménye nemcsak az állomány kiszáradása, hanem a zömmel invazív fajok által okozott rovarkár is.

Különösen akut probléma az Észak-Amerikából behurcolt tölgy-csipkéspoloska korábban nem tapasztalt mértékű károkozása a honos tölgyállományokban. A Mecsekben és más középhegységi erdőkben a tölgyek lombozatának elszíneződését, „a korán beköszöntött őszt” nemcsak a szárazság okozza. A tölgy eredetileg haragoszöld lombja nyár közepén őszies elszíneződésként jelzi a fafaj vegetációs tevékenységének megszűnését, amelynek oka egyértelműen a hatalmas területeken elterjed csipkéspoloska. A rovar a levéllemezek szívogatásával okoz kárt, nagy tömegben akár teljesen blokkolva a fotoszintézist.

A lehetséges megoldás: a fenntartható erdőgazdálkodás

A klímaváltozás következményeivel, az erdők romló egészségi állapotának okaival az erdészeknek is szembe kell nézniük – sőt, sok esetben ők érzékelik elsőként a problémákat, és hivatásukból következően nekik kell komplex gyakorlati válaszokat találniuk azokra. Nem kétséges, hogy az erdők egészségi állapotának megőrzésében és javításában a fenntartható erdőgazdálkodásnak kiemelt szerepe van és lesz.

Partos Kálmán és Kincses Miklós ennek szellemében mutatta be az összegyűlt szakembereknek a Mecsekerdő egy örökerdőként kezelt Sás-völgyi erdőrészletét. Ebben a Nyugat-Mecsekre jellemző gyertyános-kocsánytalan tölgy elegyes erdőben mintaszerű, folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési eljárásokat alkalmaz a társaság, melyek kifejezetten az erdők stabilitásának fokozására irányulnak. A Mecsekerdő által kezelt erdőterületeken az erdészek stratégiai célja az elegyesség, a szerkezetesség, a genetikai változatosság, az állékonyság növelése, továbbá a klímarezisztens szaporítóanyaggal történő erdősítés.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 62 710 891 megtekintés

Videó: 37 313 815 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen5798374

Jelenleg az oldalon

22
Online

Interreg CE1013 REFREsh