Becslések szerint négymillió magyarra igaz, hogy a gyakorlatban nem tudja használni a számítógépet, bár a hivatalos statisztikák szerint háromnegyedük már ült ilyen berendezés előtt. Szakértők szerint a „digitális nemzedék” szokásai sem minden esetben jelentenek valódi „írástudóságot”.

Szakértői becslések négymillió közelébe teszik Magyarországon a digitális analfabéták számát, azaz közel minden második magyarra igaz, hogy nem képes kezelni a számítógépet. E szám csökkentése, illetve a jelenség felszámolása a hazai gazdaság szempontjából is kiemelt kérdés, ennek első lépése pedig a számítógép-ellátottság és a széles sávú internethez való hozzáférés bővítése. A PC-használathoz nem értők nyilvánvaló hátrányt szenvednek el a munkaerőpiacon, illetve szociális szempontból a közösségi kapcsolattartás terén is. Az "írástudatlanság" visszaszorítása az e-kereskedelem és az e-közigazgatás felfutásának is előfeltétele.

Az Eurostat adatai szerint az EU−27-ek 16 és 74 éves kor közötti polgárainak több mint háromnegyede használt már életében személyi számítógépet, a 16−24 éves korosztályban pedig ennél is magasabb, 96 százalék volt az arány. A 16−74 évesek körében a legjobb helyzetet (90 százalék feletti arányt) Svédországban, Dániában, Luxemburgban és Hollandiában mérték, míg a legrosszabbat Romániában, ahol e kör fele találkozott már pc-vel, de Bulgáriában (55 százalék) vagy Görögországban (59 százalék) is csak hajszállal jobb a helyzet. Magyarországon a fiatalabb korosztály az uniós átlagnál is nagyobb arányban nyilatkozott pozitívan a számítógép-használatról, a 16−24 évesek 98 százaléka használt már ilyet életében legalább egyszer, míg a 16−74 évesek 74 százalékos aránya legalábbis az uniós középmezőnybe tartozik (természetesen ez nem jelenti azt, hogy ilyen arányban képesek készségszinten is használni a számítógépet a megkérdezettek).

A digitális írástudatlanság elsődleges oka a motiváció és az érdeklődés hiánya, illetve ebből következően a kompetenciák alacsony szintje − mondta Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke, aki szerint a súlyos problémán elsősorban motivációs és képzési programokkal lehet enyhíteni. Az ún. etanácsadók helyi véleményvezérként a motivációs, valamint képzési vonatkozásban is kulcsszerepet játszhatnak a digitális írástudatlanság felszámolásában. Jelenleg több mint 1500 ilyen tanácsadó dolgozik az eMagyarország Pontokon.

A digitális analfabetizmus felszámolásának első lépése a megfelelő infrastruktúra biztosítása, hogy az emberek eszközökhöz és internethez jussanak − hangsúlyozta Tóth-Mózer Szilvia, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola doktorjelöltje. Csepeli György szociológus megfogalmazása szerint a másodlagos digitális esélyegyenlőtlenség a tevékenység minőségére helyezi a hangsúlyt, a felhasználó attitűdjeire, internetezési szokásaira. A nonprofit oktatási programokban látja a megoldást Ollé János egyetemi adjunktus, aki szerint életkortól független, permanens képzésre lenne szükség.

A digitális analfabetizmus fogalmáról nem áll rendelkezésre egységes definíció, ezért az érintett kör meghatározása sem egyértelmű, a tapasztalatok szerint azonban a felhasználók többsége szándék nélkül, spontán kezdi el használni az online eszközöket, aminek szakértők szerint komoly kockázata van. Az úgynevezett digitális nemzedék tagjainak eszközhasználatából sem következik egyértelműen, hogy jó eszközfelhasználók lennének. A digitális írástudás és eszközhasználat fejlesztéséhez olyan pedagógusokra lenne szükség, akik szintén rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal. Az online eszközhasználathoz az oktatás vagy a szülők úgy viszonyulnak, mint ha az elsős gyerekeket az írás és olvasás tanítása helyett egy tolltartóval szerelnék fel, és várnák, hogy így majd megtanulnak írni és olvasni − fogalmazott Ollé.

Soltész úgy látja, a "digitálisan ellenállók" nagy része nem is kíván bekapcsolódni az információs társadalomba, úgy gondolja, hogy az infokommunikációs eszközökre nincs is szükség − vagyis már régen nem materiális okok miatt nem használ a felnőtt lakosság közel fele számítógépet. A szakember szerint az úgynevezett mélyhasználat nagyon hiányzik a fiatalok internethasználati szokásaiból. Az információs írástudás azt mutatja meg, hogy a digitálisan írástudó milyen szinten használja az eszközöket.

Az OECD PISA 2009-es felmérésében a hagyományos, papíralapú szövegértéstesztek mellett a digitális szövegértést is mérték, a vizsgálat alapján Magyarország a nyomtatott szöveg értésében elért eredményei alapján a középmezőnybe tartozik, a digitális szövegértésben azonban jelentősen gyengébben teljesített, mint a felmérésben részt vevő OECD- és partnerországok − az eredmények a széles sávú interneteléréssel rendelkező háztartások arányához képest is gyengék.

Forrás: sg.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó