Magyarország komoly bírálatokat kap, amióta Oroszországgal állapodott meg a paksi atomerőmű bővítéséről, mert a beruházás hatalmas üzlet, amelyet több ország, köztük az Egyesült Államok is szívesen megvalósított volna - írta a Magyar Idők szerdán, hozzátéve, minden híresztelés ellenére az orosz-magyar üzletről folyamatos egyeztetés zajlott az Európai Unió illetékeseivel. A kormány a konstrukció kidolgozásába bevonta a Rothschild-csoportot, valamint az ugyancsak rendkívül befolyásos Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget is.

A lap kitér arra, hogy míg Németország és Svájc kivezeti az atomenergiát, addig más országok bővítik kapacitásukat. Ezzel párhuzamosan döntés született az Északi Áramlat gázvezeték megépítéséről, ami kedvezőtlenül érinti Magyarországot és a kelet-közép-európai régiót.

A cikk szerint az új gázvezeték kapóra jön viszont Németországnak és Oroszországnak, amely így még egy csapást mér Ukrajnára, amely - Magyarországhoz hasonlóan - komoly tranzitdíjaktól esik majd el a jövőben.

A paksi projekt történetét felidézve a lap emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés 2009 tavaszán hozott határozati javaslatot a kapacitás megkétszerezéséről, majd a projekt a választások után kapott lendületet.

2013-ban intenzív tárgyalások kezdődtek az orosz Roszatommal, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője ezzel párhuzamosan folyamatosan egyeztetett az Európai Bizottság akkori elnökével és az energiaügyi biztossal.

A magyar kormány 2013 decemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot a megkötni tervezett szerződésről, és a kormányközi megállapodás aláírása előtt meg is érkezett Brüsszel jóváhagyása - olvasható a lapban.

Tavaly decemberben három megvalósítási szerződést írtak alá, amelyek az új blokkok építése, működtetése és karbantartás-támogatása, illetve az üzemanyag-ellátás feltételeit rögzítették. A fűtőanyag-ellátásról szóló dokumentumot az Európai Bizottság alatt működő uniós szerv, az Euratom Ellátási Ügynökség is aláírta.

2015 szeptemberében az Európai Bizottság jóváhagyta az erőmű kapacitásfenntartási projektjét, megállapítva, hogy az műszaki szempontból rendben van, és teljesíti az Euratom-egyezmény célkitűzéseit, a Paks II projekt összhangban van az unió energia- és klímapolitikai, nukleáris biztonsági és hulladékkezelési célkitűzéseivel - írta a Magyar Idők.

A lap elemzése szerint ezzel "az öt fő uniós mérföldkő közül tehát három már teljesült", két témakörben a folyamat még nem zárult le.

Az Európai Unió 2015 novemberében jelezte, hogy a közbeszerzési szabályok betartása kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított, holott a fővállalkozó várhatóan a projekt értékének minimum 60 százalékára - az uniós előírásoknak megfelelően - közbeszerzést ír ki. Néhány nappal ezelőtt a budapesti Atomexpón a Roszatom második embere ezt 300 potenciális beszállító előtt meg is erősítette - olvasható az újságban.

Az unió jelezte azt is, hogy a tiltott állami támogatás ügyében mélyreható vizsgálatokat lát szükségesnek, amelyeknek célja a harmadik felek bevonása az egyeztetésekbe. A projekt adatainak megismerhetősége ügyében két hete indult úgynevezett pilot eljárás, amelyben a bizottság a Paks II projekttörvény vonatkozó paragrafusának megfelelőségét vizsgálja - olvasható a lapban.

Emlékeztetnek: a mintegy 2200 oldal terjedelmű környezeti hatástanulmány publikus, magyar és angol nyelven is teljes terjedelmében elérhető, továbbá nyilvánosak az államközi szerződések és a projekt számos dokumentuma.

A Magyar Idők kitér arra is, miért van szükség a beruházásra. Azt írja: Paks ma a hazai villamosenergia-fogyasztás harmadát elégíti ki, és a legolcsóbban termelő erőmű, így jelentősen hozzájárul a fogyasztói árak megfelelő szinten tartásához.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. adatai szerint a következő másfél évtizedben 7 ezer megawatt új erőművi kapacitásra lesz szükség a hazai igények biztonságos kielégítéséhez. Ráadásul 2032 és 2037 között a jelenlegi négy paksi blokk is befejezi a termelést, ezért azokat pótolni kell. Európában szinte Magyarországon a legnagyobb az áram­import mértéke. A szükséges energia mintegy harmada nagyrészt széntüzelésű erőművekből, főként Ukrajnából, Lengyelországból és Csehországból érkezik. Ezek azonban a magas szén-dioxid-kibocsátásuk miatt nem maradnak hosszú távon a rendszerben, a kibocsátási kvóták árának növekedésével ezek a források jelentősen drágulni fognak. Az új 1200 megawattos blokkok rendszerbe állítása nélkül komoly problémák elé nézne a hazai villamosenergia-ellátás - közölték.

A Magyar Idők szerint a beruházáshoz mintegy 6500 engedélyre van szükség, ezek közül kiemelt fontosságú a telephelyengedély és a környezetvédelmi engedély. Az ezek megszerzését célzó munka jelenleg is zajlik.

Az engedélyezés nemzetközi szakasza már 2012-ben elkezdődött, amikor az előzetes konzultáció során 30 európai ország kapott meghívást a környezetvédelmi engedélyezés folyamatába - emlékeztet a lap.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 519 981 megtekintés

Videó: 52 190 029 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7460910

Jelenleg az oldalon

6
Online

Interreg CE1013 REFREsh