A következő 30-50 évben Pécset a Kárpát-medence délnyugati részének urbanizációs központjává kell fejleszteni - mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden a baranyai megyeszékhelyen.

Kósa Lajos a Modern városok program pécsi fejlesztéseiről tartott sajtótájékoztatón Pécs várostörténetét, adottságait, nemzetközi kapcsolódási pontjait is felidézve, illetve azokat más magyar nagyvárosokéval is összevetve kijelentette, hogy barany ai megyeszékhely a rendszerváltást követő első húsz évben "nem találta meg a fejlődési útját". "Pécs a 2010-es évekig elszenvedte a szocialista nagyipar bedőlését" - hangoztatta a tárca nélküli miniszter, aki a hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozásának, valamint a modernizációs lépések egymásra épülésének fontosságát is hangsúlyozta.    

Azon kell gondolkodunk, hogy a következő 30-50 évben Pécset fel tudjuk-e úgy fejleszteni, hogy a Kárpát-medence délnyugati részének a város legyen az urbanizációs központja - hangoztatta Kósa Lajos. Távlati célként a miniszter a többi között egy 200 ezres népességgel, oktatási központtal rendelkező város vázolt fel, amely tengeri kijárattal is rendelkezik - utalt a szlovéniai Koper kikötővárosára.   

A miniszter azt mondta, hogy a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében a város olyan infrastruktúrát hozott létre, amelyet nem tud eltartani, ugyanakkor méltatta az EKF-projekt keretében létrehozott Kodály Központot és Zsolnay Kulturális Negyedet. A pécsi fejlesztési program egyik eleme pont e "túlszaladás" pénzügyi következményeinek pénzügyi kisegítéseire szolgál - fűzte hozzá.   

Mint Kósa Lajos bejelentette, segítséget nyújt egy olyan távlatos fejlesztési terv kidolgozásához, amely több százmilliárd forintos fejlesztést tartalmaz. Álláspontja szerint ezek nem elrugaszkodott tervek, mert - mint felidézte - a megyeszékhelyre az elmúlt nyolc évben 158 milliárd forintos fejlesztési forrás érkezett. Az április 8-ai országgyűlési választásokra utalva kitért arra is, hogy az ilyen volumenű fejlesztések "alfája és ómegája, hogy Magyarország ne térjel le arról az útról, amelyen most jár". A konkrétumokra térve kiemelte, hogy 76 milliárd forintot fordítanak a program forrásaiból az M60-as autópálya továbbépítésére Barcs felé és az M6-os sztráda meghosszabbítására Bólytól a horvát határig.   

A közlekedés fejlesztését Pécs a tervekben meghatározott regionális szerepének feltételének nevezte, majd szólt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) átfogó fejlesztését a program 24,8 milliárdos keretéből megvalósító campusbővítésről. Az egyetemi program első üteme sínen van, több mint 15 milliárd forint már a PTE-nél van - mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy fennmaradó összegből az egyetem a fejlesztéseit nem fogja tudni megvalósítani, ezért azok többletforrást igényelnek.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a város egykori ipari és bányászati ingatlanjainak hasznosítására korábban jóváhagyott, csaknem 4,5 milliárd forintos összeget a helyi igényeknek is megfelelően a többi között közlekedés- és infrastruktúrafejlesztésre használhatja fel a megyeszékhely.   

A közösségi közlekedési térve a miniszter ismertette, hogy a megyei jogú városok közül ötnek - köztük Pécsnek - van saját közlekedési vállalata. A kormány szándéka, hogy ennek a problémának megoldására letesz egy javaslatot - fejtette ki Kósa Lajos, aki szerint nem fenntartható helyzet, hogy egyes megyei jogú városokban az állam finanszírozza a tömegközlekedést, máshol pedig nem.   

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester beszámolt arról, hogy Pécs a többi városhoz képest időarányosan "meglehetősen jól teljesít" a programban. Közölte: évente óriási összeget, 2 milliárd forintot fordítanak a közösségi közlekedés fenntartására, amit a város tartósan nem képes finanszírozni. A programnak a barnamezős területek rendezésére szánt keret forrásait az egyebek mellett az önkormányzat elektromos buszok beszerzésére kívánja fordítani - jelezte.   

Csizi Péter és Hoppál Péter Pécs - újraválasztásukért induló - fideszes országgyűlési képviselői az eseményen a fejlesztési program eddigi eredményeiről és további irányairól beszéltek. Csizi Péter arról is tájékoztatott, hogy pécsi élményfürdő és sportközpont előkészítési, tervezési munkálatai és vizsgálatai már elkészültek. Képviselőtársa, Hoppál Péter a többi között az iparfejlesztés szükségességét is hangsúlyozta, majd szólt arról, hogy jövőre 2 milliárd forint fölé emelkedik a Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ intézményrendszerének állami támogatása.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters