Több mint 200 éve, 1799-ben kerültek elő a bánáti Nagyszentmiklós határában azok az avarkori aranytárgyak (korsók, poharak, tálak), amelyek közül a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került. A szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes hiteles, galvanoplasztikai másolata, melyet az április 26-án a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) megnyílt kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak.

A bánáti Nagyszentmiklós (ma Sannicolau Mare, Románia) határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra: korsókra, poharakra, tálakra bukkantak, a fennmaradt 23 db aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került.

A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan lelet koráról megtalálása óta folyik a vita, az aranylelet máig élénken foglalkoztatja a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, három tanulmánykötetben foglalták össze. A kincs korának és hovatartozásának kérdése eddig három időpont és három nép köré csoportosult: 1. a kincs 8. századi és az avar művészet terméke; 2. a kincs 9. századi és az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok készítménye; 3. a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. A kiállítás arra vállalkozott, hogy felvázolja azt a tárgyi és kulturális környezetet, amelyet a Nagyszentmiklóson előkerült kincs hátterének és párhuzamának tart. Ezt az irányt követi a Pécsett 2018. április 26-án megnyílt kiállítás is.

A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet a kiállítás keretei közt a nagyközönség számára is bemutatnak. A tárlat látogatói emellett a kiállított tárgyak segítségével megismerkedhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékával is.

A Puszták aranya – a nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai című kiállítást dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere nyitotta meg. A politikus utalt arra, hogy a bemutatott anyag részét   képező tárgyakon fellelhető bikafej szimbóluma Pécsett sem ismeretlen – elég a Széchenyi tér déli részén található ivókútra gondolni. Páva Zsolt reméli, hogy minél többen megtekintik majd a tárlatot.

A kiállítás szeptember 30-áig keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között látogatható a JPM Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). 

Forrás: Janus Pannonius Múzeum

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3175887

Jelenleg az oldalon

12
Online