A Washington Egyetem kutatói azonosítottak egy molekulát, amely felgyorsítja az ellenálló mikrobák fejlődését. Most már csak meg kellene találni, hogyan gátolható ez a folyamat.

Az elmúlt 90 évben a tudósok több száz antibiotikumot fedeztek fel, nagy számú fertőzést téve kezelhetővé. Azonban bármilyen új hatóanyagról legyen is szó, pár éven belül megjelennek azok a baktériumtörzsek, amelyekre egyszerűen nem hat a gyógyszer. És mivel az utóbbi évtizedekben nem nagyon sikerült újfajta antibiotikumokat találni, a mikrobák jelenleg nyerésre állnak, egyre több ugyanis az olyan közöttük, amely ellenáll a használatban lévő gyógyszereknek, így fertőzés esetén nem tudunk mit kezdeni vele.

Houra Merrikh és kollégái egy lépéssel közelebb kerültek a probléma megoldásához, ugyanis azonosítottak egy molekulát, amelyre a mikrobáknak szükségük van a gyors fejlődéshez, ami pedig elengedhetetlen a rezisztens törzsek kialakulásához. Ha sikerülne ezen molekula hatását gátolni, le lehetne lassítani a mikrobák fejlődését, így az új gyógyszerek sokkal hosszabb ideig lennének hatásosak.

Merrikh és csapata a baktériumok szaporodását vizsgálták, amikor 2015-ben ráakadtak az Mfd nevű fehérjére. Ez a protein a vizsgálatok szerint képes fokozni a gének mutációjának ütemét, és ha eltávolítják a baktériumból, a mutációs ráta 50–80 százalékkal visszaesik. Ez pedig nagyon fontos nyomnak ígérkezett az antibiotikum-rezisztencia szempontjából is, hiszen a gyors mutációs ráta a mikrobák legjobb fegyvere a gyógyszerek ellen.

Ha egy baktérium képes gyorsan mutálódni, rövidebb idő alatt alakulnak ki olyan törzsek, amelyek a véletlen változások során úgy módosultak, hogy nem hat rájuk a korábban működő hatóanyag. Ha tehát a mutációs rátát sikerül lelassítani, az ellenálló törzsek is lassabban alakulnak ki. Ez a szakértőknek kísérleti úton is sikerült igazolniuk: az Mfd-vel rendelkező szalmonellatörzsek néhány generáció után 6–21-szer ellenállóbbnak mutatkoztak a kipróbált antibiotikumokkal szemben, mint a fehérjével nem bíró baktériumok.

A kutatócsoport azóta más baktériumok kapcsán is kipróbálta, milyen hatással van ezekre az Mfd eltávolítása, és az eredmények hasonlóan pozitívak vagy még meggyőzőbbek voltak. A tbc kórokozójának rezisztenciája például ezredrészére esett vissza az antibiotikumokkal szemben a protein hiányában. Az Mfd jelenléte vagy hiánya tehát úgy tűnik, hogy közel egyetemesen befolyásolhatja az antibiotikum-rezisztenciát, ugyanis a fehérje jelek szerint baktériumok széles körében van jelen, és mindegyikben hasonlóan fontos szerepet játszik.

Merrikh szerint az eredményeket úgy lehetne a legjobban hasznosítani, ha az új antibiotikumokkal együtt egy, az Mfd-re ható „antievolúciós” szert is beadnának mindenkinek, mivel így jelentősen késleltetni lehetne a rezisztens törzsek kialakulását. Ezért a szakértő és kollégái most olyan hatóanyagok után kutatnak, amelyek képesek gyorsan és mellékhatások nélkül leszerelni az Mfd-t az emberi testbe bekerült baktériumokban. És az egészben az a legszebb, hogy ha sikerül megtalálni az ideális szert, elhanyagolható lesz az esélye annak, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak az antievolúciós hatóanyaggal szemben, hiszen ez éppen azt a mechanizmust szereli le, amely lehetővé tenné a rezisztencia kialakulását, mondja Merrikh.

Forrás: ipon.hu / theatlantic.com / cell.com

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3757371

Jelenleg az oldalon

5
Online