A planétákat a Gaia és a Kepler űrtávcsövek révén sikerült észlelni.

Bár a Kepler immár nem üzemel, mert kifogyott az üzemanyagból, az általa begyűjtött információk között még számtalan érdekesség rejtőzhet. Például a címben említett bolygók, amelyeket egy japán kutatócsoport úgy talált meg, hogy kombinálta a két űrtávcső észlelési adatait.

A Tokiói Egyetem szakértői már augusztusban bejelentették, hogy 44 exobolygót találtak ezzel a módszerrel, majd a Kepler utolsó, rövid észlelési szakaszait is bevonták a vizsgálatba, így 60 további planétát azonosítottak. A Kepler fedési módszerrel kutatott a Naprendszeren kívüli bolygók után, vagyis hosszabb ideig vizsgálta az ég egy-egy területét, és a folyamatosan megfigyelt csillagok fényében periodikus halványodásokat próbált azonosítani, amelyeket a csillag korongja előtt átvonuló bolygó okozhat.

A Gaia a közelünkben lévő, mintegy másfél milliárd csillagot vizsgálja, ezek pozíciójának rendszeres bemérése révén készítve el kozmikus szomszédságunk részletes, három dimenziós térképét. A japán szakértők a Kepler adataiból indultak ki, majd a Gaia információi alapján kiválogatták az ígéretes jelöltek közül az álpozitív eredményeket, megerősítve az említett bolygók létezését.

Az újonnan felfedezett bolygók nagyon sokfélék, ahogy azt a mellékelt videó is látványosan demonstrálja. Akadnak köztük több bolygóval együtt egy rendszert alkotók, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, és olyanok is, amelyek veszélyesen közel keringenek csillagukhoz. A K2–187 katalógusjelű csillagnak például négy bolygója is van. Az új exobolygók között 34 olyan égitestet azonosítottak a szakértők, amely nem nagyobb a Föld méretének duplájánál, így minden bizonnyal kőzetbolygó. Élet azonban valószínűleg egyiken sincs, minthogy légkör nyomait nem sikerült azonosítani rajtuk.

Az új bolygók közül 7, köztük a K2–187 egyik planétája annyira közel kering csillagához, hogy kevesebb mint 24 földi óra alatt kerüli meg azt. Mivel a jelenlegi bolygóképződési elméletek szerint a csillaghoz ennyire közel nem formálódhat égitest, mert a csillag még a kialakulás előtt beszippantaná az „alapanyagokat”, a kutatók úgy sejtik, hogy ezek az égitestek jóval távolabb keletkezhettek, és csak később vándoroltak csillaguk közelébe. Az is nagy kérdés ezen égitestek kapcsán, hogy meddig lesznek képesek ennyire szoros pályát tartani, mielőtt szétesnének az árapályhatások miatt.

Forrás: ipon.hu / blogs.discovermagazine.com

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3915179

Jelenleg az oldalon

6
Online