A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai.

A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.   

A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át.   

Ekkoriban alakult ki a gázóriás - miként a Nap többi bolygója is - a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából.   

A kutatás eredményei szerint a Jupiter a Naptól négyszer akkora távolságra alakult ki, mint amennyire jelenleg kering.   

"A vándorlás bizonyítékait a bolygó közelében keringő két úgynevezett trójai csoport nevű aszteroidahalmazban találtuk meg" - mondta Simona Pirani, az egyetem csillagászati doktori hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.   

Ez a két trójai csoport aszteroidák ezreiből áll, amelyek ugyanakkora távolságra vannak a Naptól, mint a Jupitertől, de az egyik a bolygó előtt, a másik mögötte kering.   

Előtte nagyjából 50 százalékkal több az égitest, mint mögötte. Ez az aszimmetria segített a tudósoknak bizonyítani a Jupiter vándorlását.   

A szimulációk segítségével kiszámították, hogy a jelenlegi aszimmetria csak úgy alakulhatott ki, ha a Jupiter a Naptól való mai távolságánál négyszer messzebb jött létre.   

A Nap felé vezető útja során saját gravitációs erejével több aszteroidát vonzott maga elé, mint maga mögé.   

A számítások szerint a vándorlás az után kezdődött, hogy az égitest a Naptól távol jégbolygóként létrejött, majd az út nagyjából 700 ezer éven át tartott.   

A Naprendszeren át tartó utazása spirális vonalat követett, amely továbbra is a Napot kerülte meg, csak egyre kisebb körökben.   

A vándorlás oka a Naprendszer gázaiból származó gravitációs erővel kapcsolatos.   

A számítógépes modellek azt mutatták, hogy a Jupiter akkor vonzotta magához a trójai aszteroidákat, amikor még gázlégkör nélküli, fiatal bolygó volt. Ez azt jelenti, hogy az aszteroidákat valószínűleg ugyanazok az építőkövek alkotják, mint a Jupiter magját.   

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2021-ben bocsátja fel Lucy nevű űrszondáját, hogy a Jupiter hat trójai aszteroidáját tanulmányozza.

Forrás: MTI / phys.org

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3803518

Jelenleg az oldalon

17
Online